Petrik Iván (szerk.): Memoriae commendamus, Emlékezetül adjuk. Válogatás Pápa város történetének forrásaiból - A Pápai Levéltár kiadványai 1. (Pápa, 2010)

Források

Datum Viennae secunda januarii, anno Domini millesimo quingentesimo quadragesimo quinto.

Ferdinandus m. p., Nicolaus Olahus m. p.

KOMMENTÁR: Pápa Buda eleste után végvárrá vált. A várost körbefogó első erődítések valószínűleg az erősödő török fenyegetés hatására, a mohácsi csata idejében készülhettek. Az 1540-es években mindenesetre már nem voltak jó állapotban. A Garaiak által épített vár kőfalait leszámítva, palánkfalak védték a várost.186 A palánk gyorsan elkészíthető, ellenálló védmű volt, viszont folyamatos karbantartást igényelt (amihez természetesen nagy mennyiségű fára volt szükség). Az első palánk megépítése után a veszély időleges csökkenésével nem foglalkoztak vele, csak Buda eleste után láttak hozzá a felújításához. Hosszútóti Farkas pápai várnagy már 1542-ben minden bizonnyal a palánk megerősítéséhez vágatott ki fákat nagy mennyiségben a környék erdeiből (Nóráp, Nyárád) a birtokos devecseri Csoronok élénk tiltakozása közepette.187 A következő évben az egyre nyilvánvalóbb fenyegetésre a Török család kipróbált familiárisa, Marton- falvai Imre deák érkezett Pápára, aki folytatta az építkezéseket.188 Emlékiratából ismerjük ennek a periódusnak a legfontosabb részleteit. Visszaemlékezéseiben említi, hogy a faanyag kitermelése miatt konfliktusba keveredett a környék birtokosaival. A devecseri Csoronok kapcsán ismerünk konkrét peranyagot is. Martonfalvai fenyőfői erdejükből vágatott ki 3000 építkezésre alkalmas fát. Az akcióban a pápai uradalom jobbágyai vettek részt Martonfalvai és a pápai bíró, Marok Bálint vezetésével.189

A probléma abból fakadt, hogy a palánk kiépítéséhez, megerősítéséhez és karbantartásához szükséges nagy mennyiségű faanyag kitermelését, városi erdő híján, a környékbeli birtokosok kárára tudták csak biztosítani.190 Hiába a nyilvánvaló és nagy fontosságú cél, az erdőtulajdonosok nem láttak a dologban mást,

186 a védművekről lásd Ilon 1988., Ilon 1995.. Pálffy 1997., Haris 1998.

187 MOL P108. Esterházy család hercegi ágának levéltára Repositorium 40. Fase. B. nr. 24.

188 Martonfalvai számtartó, provisor lett, a kapitány kiléte nem ismert. Martonfalvai szerint mindenki elhagyta a várost a török közeledtére. Martonfalvay 1881.

189 Marok Hosszútóti előző évi hatalmaskodásaiban is részt vett.

190 Nem volt újkeletű probléma. Zsigmond király 1406-ban erősítette meg a pápaiak azon kiváltságát, hogy a Bakony erdejében épület-, és tűzifát vágjanak a saját használatukra. Az oklevél szövege sajnos nem maradt fenn, tartalmát Reizner János rövid regesztájából ismerjük. Reizner 1893. 605.p.

72