Petrik Iván (szerk.): Memoriae commendamus, Emlékezetül adjuk. Válogatás Pápa város történetének forrásaiból - A Pápai Levéltár kiadványai 1. (Pápa, 2010)
Hudi József: A pápai várostörténeti kutatás és forráskiadás múltjából
A pápai várostörténeti kutatás és forráskiadás múltjából A modem magyar történetírás a XVIII. századi alapvetést követően a XIX. század második felében vált nagykorúvá, egyúttal nemzeti tudománnyá: az egyetemi szemináriumi rendszer lehetővé tette jól felkészült szakemberek képzését, kialakult a történészek szakmai egyesülete, megszületett folyóirata, olvasóközönsége, amely a népszerű feldolgozásokra éppúgy igényt tartott, mint a tudományos monográfiákra.1 A nemzeti történetírással párhuzamosan alakult ki a helytörténetírás, amely csak lassan nyert polgárjogot. Késői elismerése főként annak köszönhető, hogy művelői hosszú ideig műkedvelők voltak, akik nem rendelkeztek a szükséges szakmai-módszertani ismeretekkel és megfelelő történelmi tudással.2 A szaktörténész még a két világháború között is általános európai jelenségnek tekintette, hogy „a dilettánsok tudománya a helytörténet".3 A helytörténet-kutatás a XVIII. században alakult ki. A honismereti irodalom legkedveltebb műfaja az ország- és megyeleírás volt és maradt még a XIX. század első felében is. Az úttörést Bél Mátyás (1684-1749)4 és tanítványai végezték, majd Vályi András (1764-1801), Magda Pál (1770- 1841) és Fényes Elek (1807-1876) folytatták a megkezdett munkát.5 Működésük nyomán egy-egy település közigazgatási beosztása, jogállása, népessége, felekezeti megoszlása, megélhetési forrása, birtokosa széles körben ismertté vált. Bél a történeti irodalom és saját tapasztalatai alapján 1 A XVIII. században alakult ki a rendszeres adatgyűjtésre, tudományos igényű feldolgozásra épülő szakszerű egyháztörténet, a történetírás, a hon- és államismeret, az irodalomtörténet. Az oklevelek összegyűjtése, az oklevélkiadás, oklevélkritika terén a jezsuiták jártak az élen. Vö. KOSÁRY 1983.144-153. A történettudomány nagykorúságát mutatja, hogy a történettudomány történetét is írni kezdik és napvilágot látnak az első kézikönyvek. Vö. Flegler 1877., Lékai 1942., R. Várkonyi 1973., Gunst 2000., Bódy-Ö. Kovács 2003. 2 A helytörténet fejlődéséről, a ma is kísértő dilettantizmusról: Gunst 2000. 267. 3 VÁCZY 1931. 53. 4 Születése 300. évfordulójára megjelent szövege: BÉL 1984.a., 1984.b. - Veszprém és Zala megye leírása: BÉL 1989. 5 Vályi 1799., Magda 1819., Fényes 1836., 1841., 1847., 1851. 7
