Petrik Iván (szerk.): Memoriae commendamus, Emlékezetül adjuk. Válogatás Pápa város történetének forrásaiból - A Pápai Levéltár kiadványai 1. (Pápa, 2010)
Források
14/a. I. Ferdinánd király, mivel enyingi Török Bálint már sógorának: Lajos királynak, majd neki is hűségesen szolgált, és a legnehezebb időkben a király ellenségeivel fegyverrel harcolt (jobb karján meg is sebesült), Pápa várat és mezővárost, valamint Kúp, Igar, Borsosgyőr és Szerecsen falvakat adományozza neki és fiainak: Jánosnak és Ferencnek. Az eredeti, szöveg alatt középen rányomott papírfelzetes pecséttel ellátott oklevél, amelyet az Esterházy család pápai levéltárában őriztek (MOL P 983. Capsa 1. nr. 1.) elpusztult. Az eredetiről készített fényképfelvétel: DREL V. 1. DL 32. Szövegét megőrizték a Királyi Könyvek. MOL A 57. Magyar Kancelláriai Levéltár. Libri regii 1. kötet 289.; további példányai: MOL E 148. NRA Fase. 1858. nr. 15. Föl. 18-20. Kiadása: Sebestyén 67-68.; regesztája: Bessenyei 1994. 97. Nos Ferdinandus divina favente clementia Romanorum, Hungarie, Bohemie etc. rex, semper augustus, infans Hispaniarum, archidux Austrie, dux Burgundié et Slesie, marchio Moravie, comes Tirolis etc. memorie commendamus tenore presentium significantes quibus expedit universis, quod nos habentes eam, quam decet rationem, servitiorum fidelis nostri magnifici Valentini Thewrek de Ertnyng, capitanei nostri, que sacre regni nostri corone serenissimo Ludovico regi, sororio ac precessori nostro, felicis memorie, ac post illius semper deplorandum exitum, maiore etiam studio ac labore nobis impendit, utpote qui per hos annos, quibus dispositione divina regno Hungarie prefuimus nulli occasioni ac tempori deesse voluerit, quoties pro patria aut pro nostra dignitate tuenda, cum domesticis aut externis et communibus religionis nostre hostibus fuit dimicandum, sepenumero aliis atque aliis in partibus regni nostri, ad quas eum vel mandatum nostrum vel temporum ratio vel ditionis nostre ampliande commoditas vocavit fortiter atque animose collatis signis cum hoste manus conserviti ut tanquam nobis ipsis spectatoribus cum summa omnium admiratione pugnaret. Nullum sui capitis ac vite periculum intueretur, quin sanguinem funderet et cum iactura etiam manus sue dextre gravissima exciperet vulnera, nobiles plerosque familiares, viros strennuos, virtute et emulatione domini accensos, acriter pugnantes ammitteret. Hec igitur nobiscum considerantes, ut eundem Valentinum Thewrek deinceps etiam, ad fortissima 1535. augusztus 27. Bécs 62
