Petrik Iván (szerk.): Memoriae commendamus, Emlékezetül adjuk. Válogatás Pápa város történetének forrásaiból - A Pápai Levéltár kiadványai 1. (Pápa, 2010)

Források

propter quod merito mori dignus fuisset, his peractis ratione timoris res et bona sua relinquit [...] de medio nostri clamdestine recedens, circa quas nos sepe ammonuimus causa iustitie, quam minime [cu]ravit. His vero auditis eggregius Benedictus Capwczy castellanus castri Papa fecit aufferri tres pecias panni secundum meritum iustitie. In cuius rei memoriam perpetuamque firmitatem presentes concessimus litteras nostras sigilli nostri munimine autentici roboratas. Datum in Papa, anno Domini millesimo quadringentesimo septuagesimo septimo.

KOMMENTÁR: Egyes mezővárosok hatóságai a XV. században már írásban, városi kancellárián intézték ügyeiket. Pápa város levéltárának pusztulása miatt a középkorból csak két városi oklevél maradt fenn, és 1540-ig is csak további kettő. Az oklevél kiállítása megfelel a korszak hasonló kiadványainak. írása rendezett, kiírt, ami jelentősebb gyakorlatra utal. Az iratot a város pecsétjével látták el, amelynek elemei a mai városcímernek is részei. Minden arra mutat, hogy a városi írásbeliség kezdetei jóval korábbra nyúlnak vissza. Az biztos, hogy már 1427-ben is volt a városnak pecsétje. Ekkor ugyanis egy eljárás során ezzel megerősített oklevél kiadását rendelték el.140

A városi kancellária kiállíthatott iratokat hatóságainak rendelkezéseiről, a más településekkel, intézményekkel folytatott levelezést is bonyolította, valamint hiteleshelyi jellegű tevékenységet is végzett. Bizonyos magánjogügyleteket, mint jogbiztosító intézmény, a tanács előtt bonyolítottak (pl. adásvételek), amelyről hiteles oklevelet állítottak ki. A hiteleshelyi jellegű oklevélkiadási tevékenységhez kapcsolódik a fenti oklevél is. Ebben az esetben sem saját rendelkezésüket foglalták írásba, hanem a városban jelen lévő másik hatalmi centrum, a fóldesurat képviselő várnagy intézkedését. A magánkézbe került mezőváros életét ez a kettőség határozta meg. A földesúri hatalom, a vár megépítése (XV. század eleje) után a várnagy személyében folyamatosan jelen van a városban, ami a mezővárosi önigazgatás térvesztését, visszaszorulását jelentette.

Az oklevél azonban további fontos adalékokkal is szolgál. Hidászi Gergely hátrahagyott vagyonából 3 vég posztót foglal le a várnagy, ami felhalmozott készletekre utal. Hidászi vélhetően kereskedő volt. Talán éppen külföldi útjai

140 Kubinyi 1994. 86.

45