Petrik Iván (szerk.): Memoriae commendamus, Emlékezetül adjuk. Válogatás Pápa város történetének forrásaiból - A Pápai Levéltár kiadványai 1. (Pápa, 2010)

Források

A harmincadmentesség a külkereskedelmi tevékenységet segítette, ösztönözte. Számos város és mezőváros nyerte el a korszakban. Bár Pápa nem feküdt a legjelentősebb kereskedelmi utak mellett, mivel regionális úthálózati központ volt, ezekhez könnyen el lehetett jutni, ráadásul a város nyugati határhoz való viszonylagos közelsége is arra ösztönözhette a pápaiakat, hogy az országon kívül is kereskedjenek. Feltehetően a nyugatra irányuló állatkereskedelemben is részt vettek, és a térség borait is külföldre szállították,A kereskedelmi forgalom nagyságát, összetételét egyelőre - források híján - meghatározni nem lehet. Pontosabb adatokkal csak 1542-ből rendelkezünk (igaz csak egy harmincadhellyel kapcsolatban). Ebben az évben 14 pápai kereskedőt vámoltak meg, akik árukat hoztak be az országba. Általános érvényű következtetéseket ebből az egy adatból nem lehet levonni (különösen nem a középkorra vonatkozóan), az mindenestre biztosnak látszik, hogy magas volt Pápán a kereskedők aránya.134 Ezek a távolsági kereskedelemben közvetítőként is megjelenhettek, de a környék áruellátásában is fontos szerepet játszhattak. A késő-középkorban már jelentős kézművesiparral rendelkező település volt Pápa. A kézművesek nyersanyagigényének kielégítését is szolgálhatta az élénk kereskedelem.

A kiváltságot a földbirtokos, Garai László macsói bán eszközölte ki Habsburg Albert özvegyénél, Erzsébet királynénál.135 A kegynyilvánítás Garait érinti, az ő érdemeit viszonozzák ezzel, azaz a bán abban a kegyben részesül, hogy mezővárosa lakóit felmentik a vámfizetés alól. Az összefüggés világos: az élénkülő kereskedelem, gazdagodó mezőváros a fóldesúrnak is nagyobb jövedelmet eredményez. Garai ténykedése átgondolt várospolitikát sejtet. Ezt bizonyítja, hogy ugyanezen a napon nem csak Pápát, hanem másik két mezővárosát: Dévényt (Pozsony m.) és Garát (Valkó m.) is ugyanebben a kiváltságban részesítette a királyné. Gara kiváltságolását abból a terjedelmes oklevélből ismerjük, amelyben a királynő még ugyanezen a napon megismételte a három mezővárosnak tett adományát.136 Ez az oklevél azért is különös figyelmet érdemel, mert igen részletesen taglalja a Garaiak érdemeit, idősebb Miklós, Nagy Lajos bárójától az

134 Kubinyi 1994. 95-96.

135 Garai, ahogy arra az oklevél is utal, rokona volt Erzsébet királynénak: Erzsébet anyja, Ciliéi Borbála és Garai anyja, Ciliéi Anna testvérek voltak.

136 Dévény: MÓL DL 13463 (Magyar Kamara Archívuma, Neo-regestrata acta); Dévény, Gara, Pápa együttes adománya: MÓL DL 13464 (Magyar Kamara Archívuma, Neo- regestrata acta)

43