Petrik Iván (szerk.): Memoriae commendamus, Emlékezetül adjuk. Válogatás Pápa város történetének forrásaiból - A Pápai Levéltár kiadványai 1. (Pápa, 2010)

Források

KOMMENTÁR: A XVIII. században az örökös szerződésekkel különvált városrészek jelentős fejlődésen mentek kereszetül, lakosságuk száma megnőtt, az egyes településrészek gazdasági szerepe fel- és átértékelődött.287 A széttagoltság további fentartása azonban nem volt indokolt, nem felelt meg az új korszak kihívásainak. Az egyesítésre irányuló törekvések a városlakóktól indultak. 1840-ben a Belsőváros elöljárósága kezdeményezte a vármegyénél, hogy a polgárjogot nyert személyek felett, még ha a külső városok valamelyikében is laknak, a Bel- sőváros ítélkezhessen. A Belsővárosi tanács hatalmának kiterjesztése a városrészek egyesítése felé mutatott. Még ugyanabban az évben a megye az első alispán vezetésével egy választmányt küldött ki annak érdekében, hogy az érintetteket meghallgassa, a tárgyalásokat köztük lebonyolítsa. A választmány végül 1841. április 19-re hívta össze az érintetteket a pápai megyeházára (a városrészek képviselői mellett a földbirtokos megbízottai is részt vettek az ülésen). A cél ekkor már a közös bíróság mellett, közös gazdálkodás, vagyonkezelés, adózás volt. Az uradalmi tisztek földesuruk nevében támogatták az egyesülés gondolatát, természetesen az örökös szerződések fenntartása mellett. Ezek után több tárgyalási forduló következett: az alsóvárosiak részleges egyesülést szerettek volna, a felsővárosiak pedig megosztottak voltak a kérdésben. Valamennyi fél írásbeli beadványokban tisztázta álláspontját, amelyeket alapos tárgyalások után végül 1842. április 27-én sikerült közös nevezőre hozni. Ekkor fogadták el a 18 pontból álló, és a városrészek egyesülését kimondó örökös szerződést. A „három városbeli bíró urak egymással, mint az egyesség megtörténte jeléül a tekintetes választmány színe előtt kezet fogván" zárták le a tárgyalásokat. A megye részéről Kotsi Horváth Sámuel első alispán is jelen volt, aki június 12-ét jelölte ki a szerződés aláírásának napjául.288 Az aláírás Pápán a megyeházán rendben lezajlott. Az örökös szerződést 5 példányban bocsátották ki. A megye, az uradalom és a három városrész is kapott egyet-egyet. A szerződésben tisztázták a közös igazgatás kérdését (rendelkeztek az új közös önkormányzatról, tisztségviselőkről és azok megválasztásáról), valamint foglakoztak a közös vagyon és gazdálkodás ügyeivel (adózás, jövedelmek kezelése). Ezeket természetesen nem lehetett teljes mértékben egy szerződés szövegében megoldani, a katonai terhek elosztásának

287 A városrészek egyesülésének kérdését Hudi József alapvető monográfiája alapján tárgyalom. Hudi 1995.83-96.

288 VeML V. 2. a. Pápa Város Tanácsának iratai. Jegyzőkönyvek. 15. kötet. nr. 365. 85-86.

159