Szűts István Gergely (szerk.): A vidéki Magyarország kisipara és kiskereskedelme az 1910-es években - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 38. (Veszprém, 2015)
Molnár Tibor: A zentai iparosság a kezdetektől az I. világháború végéig
I Nagykanizsa kisiparának változásai az 1910-es években Nem felejthetjük el kiemelni, hogy a városban a virilis listák tanúsága szerint a legtöbb adót fizetők - az állandó első helyezett uradalmi tulajdonos mögött - mindig a kereskedők és a pénzintézeti vezetők voltak.16 Híres nagykereskedő házak működtek a városban, emeljük ki közülük az országosan is ismert Lackenbacher, a Gutmann, a Zerkowitz és a Schwarz és Tauber céget.17 Sokat javult a város közlekedési pozíciója is. Ebben legnagyobb szerepe a vasút kiépítésének volt. 1861-ben adták át a forgalomnak a Budát Trieszttel összekötő vasútnak azt a szakászát, amely Kanizsán haladt keresztül, s ez vasúti csomóponttá és regionális gazdasági központtá emelte az amúgy is nagy forgalmú kereskedővárost. Négy évvel később nyílt meg a Kanizsa-Sopron vasútszakasz, amelyen Bécs megközelítése vált lehetővé, valamint 1868-ban már Kanizsáról Murakeresztúron, Zákányon, Barcson keresztül Mohácsig lehetett vasúton eljutni, amivel a nagykereskedők hatalmas beszerzési lehetőségekhez jutottak.18 A vasúthoz raktárak, kiszolgáló épületek, rávezető utak kellettek, vagyis az egész városi gazdaság szármára igen erős kereslet támadt. Sok kanizsai vállalkozó gazdagodott meg a vasút építésén és működtetésén.19 A kereskedelem és az ipar fejlődése elképzelhetetlen lett volna a hitelélet intézményesedése nélkül. 1845-ben nyílt meg az első takarékpénztár, s 1857-től kezdve volt a városban biztosító is.20 Az első világháború előtti időszakban már 5 helyi pénzintézet, illetve számos budapesti bankfiók működött már Nagykanizsán. A legfontosabb pénzintézet a város mindenkori vezetésével szorosan összefonódott Nagykanizsai Takarékpénztár volt, amely a 20. század elején 1 millió koronás alaptőkével rendelkezett.21 A helyi kisipar, mint a fejlődés faktora Témánk szempontjából fontos kérdés, hogy a fent jelezett gazdasági fejlődésben mi volt a kisipar szerepe? A kisipari működés legfontosabb változása a jogszabályi környezet módosulásában fogható meg. Az 1872. évi 9. törvény eltörölte az ipar céhes szervezeti rendszerét. A céhek már semmiképpen sem feleltek meg a gazdálkodás liberális eszmeiségének, a társadalom elvárásainak, mindazonáltal hosszú időn keresztül fenn tudtak maradni. A törvényből következően a helyi hatóságoknak végre kellett hajtania a korábbi céhes 16 A virilis listát a helyi sajtó állandóan közölte, abban az időben a jelentős adót fizetőknek magas presztízse volt. 17 Ezekre lásd: Kaposi 2014/a. tanulmányának adatait. 18 Horváth 2001: 22. 19 Kerecsényi 1979:150. 20 Weiser 1929: 312. 21 Thirring 1912: 339. 89
