Szűts István Gergely (szerk.): A vidéki Magyarország kisipara és kiskereskedelme az 1910-es években - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 38. (Veszprém, 2015)
Molnár Tibor: A zentai iparosság a kezdetektől az I. világháború végéig
MOLNÁR TIBOR közgyűlést tartottak, amelynek végén Píszár Pál elnök - aki a helyi sajtó szerint többet foglalkozott politikával, mint az egyesület ügyeivel - lemondott tisztségéről.37 A lemondást a testület zöme kitörő lelkesedéssel fogadta, új elnökül pedig Horváth Ödön szappanfőző-mestert választotta.38 De az 1913-as év nem csak erről szólt, történt jeles esemény is: augusztus 19-én és 20-án ünnepelték meg az egyesület fennállásának 25. évfordulóját. Augusztus 19-én este térzenét és fáklyás felvonulást tartottak. 20-án hajnalban zenés ébresztő keltette a város lakosságát, a vendégeket a vasút- és a hajóállomáson fogadták. A díszülést a Nagyvendéglőben tartották meg, amit természetesen díszebéd követett. Délután a Népkertben népünnepélyt rendeztek.39 1913 végén az ipartestület tagságának létszáma 595 fő volt40, a város lakosságának száma meghaladta a 30 ezeret.41 1914 nyarán, egy hónappal a szarajevói merényletet követően, kirobbant az I. világháború. A zentai hadköteleseket már a részleges mozgósítás is érintette. A háború során több ezer zentai férfit hívtak be katonai szolgálatra, a zentai iparosok közül is sokakat: a bevonultak létszámáról sajnos nem maradtak fenn elérhető források, de a hősi halottak számát ismerve Zenta viszonylatában 6 ezer körül mozoghatott.42 Az 1916. március 12-én megtartott közgyűlés jegyzőkönyve szerint 1915 végén 186 iparosok, 1916-ban pedig 163 teljesített hadiszolgálatot. A legfrissebb kutatások szerint 1009 zentai katona soha nem tért haza: elesetek vagy eltűntek a háborúban. A Nagy Háború zentai áldozatainak zöme, szám szerint 621 fő a mezőgazdasággal foglalkozók sorából került ki: főleg a földnélküli napszámosok, gazdasági cselédek, vagy a néhány holddal rendelkező kisbirtokosok vesztették életüket.43 A háborúban elesett iparosok, kereskedők és alkalmazottak száma összesen 193 fő volt, ami az ossz áldozat hozzávetőlegesen 19%-át képezte.44 Az elesett katonák között volt a zentai Ipartestület elnöke, Horváth Ödön szappangyáros - aki népfelkelőként szolgált a m. kir. 314. honvéd gyalogezredben -1916. március 30-án az orosz hadszíntéren halt hősi halált.45 1918 novemberében Zenta is szerb megszállás alá került, az 1920-ban aláírt békeszerződés pedig végleg elszakította a várost az anyaországtól. Ezzel a zentai iparosok és a zentai Ipartestület életében új fejezet kezdődött. 37 Píszár Pál a Nemzeti Munkapártban fejtett ki politikai tevékenységet. 38 Tripolszky 1988:37. 39 U.o. 37. 40 Szloboda 2000:340. 41Zentának az 1910-es népszámlálás szerint 29 666 lakosa volt. 42 Ausztria-Magyarország viszonylatában a háborúban részt vettek 17,05% halt meg. Bővebben lásd Szijj 2000: 782. 43 Bővebben lásd Molnár 2001. 44 Molnár é.n. 45 Molnár 2001: 68. 82
