Szűts István Gergely (szerk.): A vidéki Magyarország kisipara és kiskereskedelme az 1910-es években - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 38. (Veszprém, 2015)
Hlbocsányi Norbert: Kecskemét gazdasága a nagy háború első éveiben
HLBOCSÁNYl NORBERT hitelezés volt, majd utána következett a váltóleszámítolás és lombardüzlet,34 illetve 1914 novemberétől megjelent a hadikölcsönjegyzés is. A városban nem volt önálló, helyi alapítású biztosítótársaság, hanem a pesti és külföldi biztosítók megbízottjaivá is válhattak a pénzintézetek. Előfordult, hogy a kecskeméti pénzintézetek a budapesti nagybankok érdekkörébe tartoztak, ilyen volt a Kecskeméti Leszámítoló- és Pénzváltó Bank Rt., mely részvényeinek egy részét a Belvárosi Takarékpénztár birtokolta. A kecskeméti pénzintézetek mellett 1905 körül megjelentek a városban a nagy budapesti bankok (pl. Osztrák-Magyar Bank, Magyar Általános Hitelbank) fióktelepei. Mellettük magánbankok, bank- és váltóüzletek is előfordultak a városban, a legfontosabb a Brachfeld család tulajdonában volt, kezdetben borkereskedéssel foglalkoztak, majd a kereskedőházukat magánbankházzá alakították.35 Az 1890-es évek idején alakult ki a várostól délre a gyámegyed a Halasi út körül. Elsőként 1897-ben jött létre a villamos telep, majd ezt követte a konzervgyár, gépgyár-vasöntöde, gyufagyár, de volt itt még téglagyár, gőzmalom, sertéstelep, vágóhíd és műjéggyár is. Itt találkoztak a helyi érdekű vasutak pályái a fő vasútvonallal. A város északi részén pedig a város legnagyobb konyakgyára helyezkedett el, ahol a későbbi korszakokban alakult ki egy másik gyámegyed. A város külső területein helyezkedtek el a szőlő- és gyümölcstermelő szövetkezetek és a mezőgazdasági telepek (állami és városi szőlőtelep, faiskola).36 A gyárak igen későn jelentek meg Kecskeméten, először gőzmalmokat alapítottak: 1857-ben a József Gőzmalmot, majd 1870-ben a gazdasági gőzmalmot és végül 1890-ben a sertéshizlalók gőzmalmát. Ezen kívül számtalan kisebb gőzmalom működött a városban, de azok részvénytársasági formába nem alakultak át és forgalmuk sem volt jelentős. A további gyáralapítások 1890-es években még lassú ütemben folytatódtak, majd az 1900-as évek legelején rohamosan jöttek létre a mezőgazdasághoz, az élelmiszer- iparhoz szorosan kapcsolódva a különféle üzemek, mint a fent említett a konyak- és likőrgyárak, a konzervgyár, a kenyérgyár, a gépgyár vagy a villanytelep. A rohamos fejlődéshez hozzájárult a városi vezetőség és a helyi polgárság felismerése, hogy a szőlő- és gyümölcstermesztés mellett más gyárakra is szükség volt, ami tovább segíthette a gazdasági fejlődést. Ennek érdekében akár hirdetésekkel is csalogatták a pénzügyi-vállalkozói csoportokat. 1907-ben feltehetőleg Sándor István írta és jelentette meg a következő hirdetést a Városok Lapjában: „Kecskemét város különösen alkalmas olyan ipar34 Lombardhitel: rövid lejáratú hitel. 35 Brachfeld család 1869-ben Pesten alapította meg az első borkereskedő cégét a M. Brachfeld & Sohn-t. MNL BKML IV.1916. D lajstrom 179. kötet 65.; BFL VII.2.e Első Alföldi Szeszfinomító, Rum és Likőrgyár Rt. Cg.19.496 régi Cg. 1876/1261 36 MNL BKML XV.l.a 1885, 1919.; Kecskeméti Nagy Képes Naptár. Kecskemét. 1889-1915; Nagy Magyar Compass (azelőtt Mihók-féle). I-II. 1873-1917. 64
