Szűts István Gergely (szerk.): A vidéki Magyarország kisipara és kiskereskedelme az 1910-es években - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 38. (Veszprém, 2015)
Ferenczi Szilárd: Kolozsvár kisipara és kiskereskedelme az első világháború idején
I Kolozsvár kisipara és kiskereskedelme az első világháború idején Kolozsvári kisiparosok, a foglalkozási főcsoportok szerint, 1910. évi népszámlálás Foglalkozás Összesen Segéd nélkül 1-5 segéddel 5-nél több segéddel ruházati ipar 1567 1041 455 71 építőipar 245 108 113 24 vendéglátóipar 203 82 96 25 élelmezési és élvezeti cikkek gyártása 197 69 92 36 fa- és csontipar 156 62 78 16 vas- és fémipar 140 40 84 16 gép- és közlekedési eszközök gyártása 112 47 54 11 kő-, föld-, agyag-, azbeszt- és üvegipar 49 18 21 10 fonó- és szövőipar 43 22 19 2 sokszorosító- és műipar 41 12 17 12 bőr-, sörte-, szőr-, toll-, stb. ipar 24 8 14 2 papirosipar 14 2 7 5 vegyészeti ipar 11 2 3 6 Külön nagykategóriát állít fel viszont a kereskedőkből, és az azonos vagy hasonló árusokat egyazon csoportba rendeli. A cipészek és csizmadiák esetében például az említett 448-as létszámnál lényegesen kevesebbet, mindössze 381- et sorol fel az iparosok között, a kereskedők sorában viszont megkülönböztet cipőárusokat is, összesen hetet. Az eltérésre tehát részint az ad magyarázatot, hogy a népszámlálás és a névjegyzék között fogalmi különbségek merülnek fel, részint pedig, hogy az országos statisztika nem tesz különbséget a gyártás, értékesítés és szolgáltatás ágazatai között, ugyanakkor pedig időbeni eltérés is fennáll a két számlálás között. Egy szemléletesebb példával élve az is feltűnő, hogy a ruházati iparban a statisztika csak „szabó"-kát említ, a név- és lakásjegyzék viszont megkülönböztet férfi-, női-, szűr- és egyenruhaszabókat az iparosok sorában, továbbá férfi- és női készruhaárust, illetve férfi-, női- és gyermekdivatárust a kereskedők között. A névjegyzék tehát rrákroszinten látványosan elkülöníti a foglalkozási kategóriákat és társadalmi-ipartörténeti szempontból színesebb képet nyújt a vállalkozói szféráról, ellenben nem számolja a segédszemélyzetet, így a vállalkozások méretét lehetetlen megállapítani. Mindenesetre, alternatíva hiányában kénytelenek vagyunk úgy elfogadni az 1914-es név- és lakásjegyzék 43
