Szűts István Gergely (szerk.): A vidéki Magyarország kisipara és kiskereskedelme az 1910-es években - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 38. (Veszprém, 2015)

Szűts István Gergely: A vidéki kisiparosok és kiskereskedők társadalma a századfordulón

SZŰTS ISTVÁN GERGELY

2. Piac a hátszegi főtéren, 1915.

Kiskereskedők

Kevesebb szó szokott esni a kereskedelemben érdekelt kisvállalkozókról és alkalmazottaikról. L. Nagy Zsuzsa az 1910-es népszámlálási adatok alapján 124.853 főben határozta meg a kiskereskedelemmel és hitelügylettel foglalkozók számát.29 A korabeli statisztikák alapvetően három nagyobb csoportba sorolták a kiskereskedelem körébe tartozókat. E csoportok esetén persze számos esetben nem beszélhetünk merev határokról, hiszen a kereskedők egy része több formában is érdekelt volt. Jó példák erre azok a falusi vállalkozások, ahol a szatócsbolt, a kocsma és akár a mészárszék is egy épületben, egy család vagy családfő kezelésében működött. A kisiparosokhoz hasonlóan a kiskereskedők esetében is meghatározó volt a földrajzi környezet, a hitelélet, a közlekedési viszonyok, valamint a fogyasztási szokások. Visszatérve tehát a népszámlásokra, az ott közölt adatokban megkülönböztették a piaci vagy vásári kereskedelmet - ide tartoztak a kofák, vándorkereskedők és házalók - a bolti kereskedelmet, valamint a beszerzésben és értékesítésben egyaránt érdekelt közvetítő kereskedelmet.

29 L. Nagy 1997: 51.

16