Szűts István Gergely (szerk.): A vidéki Magyarország kisipara és kiskereskedelme az 1910-es években - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 38. (Veszprém, 2015)
Szűts István Gergely: A vidéki kisiparosok és kiskereskedők társadalma a századfordulón
SZŰTS ISTVÁN GERGELY Ipartestületek Egy-egy település, vármegye gazdasági potenciálját, szerveződő iparosságát jellemezte, hogy hány ipartestület működött területén. Az 1884-es törvény értelmében létrehozott ipartestületek a céhrendszer megszüntetése után egy új strukturális keret megalkotását is szolgálták. Kerékgyártó György 1923-as elemzéséből látszik, hogy lassú és folyamatos növekedés jellemezte az ipartestületek számát. Ennek tempóját jól érzékelteti, hogy míg 1884-ben 279, 1911-ben pedig 369, addig 1913-ban 411 működött az országban.15 A legnagyobb számban a Duna-Tisza közén, tehát az ország középső sávjában jöttek létre ipartestületek.16 1896-ban 98, míg 1911-ben már 134. Az ország más területeihez képest magasabb volt az ipartestületek száma a Dunántúlon is Itt 1896-ban 66, míg 15 évvel később 86 testület működött. A legkevesebb testület a Királyhágón túli területeken volt, ahol 1896-ban mindössze 15, majd a világháború előtti években is mindössze 19 működött.17 Érdekes, hogy 1906-ig eltelt egy évtized alatt egyetlen új ipartestület sem jött létre ezen a területen.18 Az ipartestületek száma mellett azok tagsága is növekedett. Míg 1901- ben 275.195, addig öté évvel később már 316374 tagjuk volt.19 20 A tagság növekedése ellenére a korabeli elemzés megjegyezte, hogy a mesterek esetében jóval kisebb növekedés tapasztalható, mint az inasokénál.természetesen az egyes ipartestületek - függően a város, a környező települések iparo- sodottságától, aktivitásától - különböző taglétszámmal működtek. 1906- ban a taglétszám az ország középső területein (Duna-Tisza köze) 800 és 1200 között mozgott. Ebben az évben a legkisebb ipartestület a Tolna vármegyei Sárszentlőrincen volt, 77 taggal. Összehasonlításképpen érdemes megemlíteni, hogy ugyanekkor Budapest legnépesebb ipartestü- lete a férfiszabóké volt, 22.776 taggal.21 A tagság létszáma nem minden esetben ugyan, de összefügghetett egy-egy ipartestület anyagi helyzetével is. A vagyon mellett ezen testületek anyagi helyzetéről jó képet ad a tagdíjak mértéke, hiszen akadtak olyan helyek, ahol pár tíz fillér, míg más helyen 30-40 korona is lehetett a tagdíj.22 A taglétszámokban mutatkozó nagyarányú eltérések kapcsán érdemes megjegyezni, hogy az ipar15 A Magyar Királyi Kormány 1913.évi működéséről...1915: 271. 16 Kerékgyártó 1923: 4. 17 Kerékgyártó 1923: 4. 18 Ipari érdekképviseletek...,1909: 6. 19 Ipari érdekképviseletek... 1909: 6. 20 Ipari érdekképviseletek... 1909:8. 21 Ipari érdekképviseletek... 1909: 9. 22 Ipari érdekképviseletek... 1909:10. 14
