Szűts István Gergely (szerk.): A vidéki Magyarország kisipara és kiskereskedelme az 1910-es években - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 38. (Veszprém, 2015)
Molnár Tibor: A zentai iparosság a kezdetektől az I. világháború végéig
I Kaposi Zoltán Nagykanizsa kisiparának változásai az wio-es években Az utóbbi másfél évszázad hazai történetírásában a kisipar, a céh, a kiskereskedelem, a kézműves témája időről időre felbukkan és megerősödik. Hajdanában a gyenge lábakon álló hazai ipar témái között a kisüzemi céhes ipar volt a népszerű vizsgálati tárgy.1 A 19. század második felében végbement gyáripari fejődéssel megjelent a versenyezni alig képes, majd a két háború közti korszakban egyre inkább lecsúszó kispolgári egzisztencia képe,2 amely a 20. század első felében egyes szélsőséges politikák felé is nyitottá vált. A szocialista kor történetírásában a kezdeti közellenségkép után a nagy kapitalista vállalkozásokkal szemben álló, mégiscsak tisztább értékeket képviselő kisiparos lett a vizsgálatok tárgya, felismerve e réteg különleges közép-európai társadalmi és gazdasági szerepét.3 Nagy jelentősége volt (s egyben mutatja a kutatás rendszerességét) annak a céh- kataszter-munkálatnak, amelynek eredménye ma is alapját képezi az ipar- történeti kutatásnak.4 Az 1990-es években, a rendszerváltást követően sem szűnt meg a kisiparosok utáni érdeklődés, ugyanakkor kétségtelen, hogy ma már - igazodva fejlettebb országok mértékadó írásaihoz - sokkal szélesebb tematikán (pl. város- és falutörténet, ágazati- és üzemtörténet-írás, társadalomtörténeti megközelítés stb.) folynak az általában még mindig egyéni kutatások.5 Alábbi írásunkban egy sokáig főleg kereskedelemmel foglalkozó város, Nagykanizsa kisiparának változásait vesszük szemügyre. Egy olyan városról lesz szó, amely évszázadokon át Délnyugat- Dunántúl legnagyobb települése volt. 1 Lásd: Szádeczky 1913. 2 Lásd például: L. Nagy 1997. alkotását. 3 Lásd például: Ránki 1964. tanulmányát. 4 Éri - Nagy - Nagybákay 1975-76. 5 Lásd: Szulovszky 2005. tanulmányát. 85