Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)

II. A plébániahálózat kiépítése a 18. században - II.2. Az egyházmegye plébániahálózata

A PLÉBÁNIAHÁLÓZAT KIÉPÍTÉSÉNEK ELSŐ ÜTEME 8. TÁBLÁZAT A jövedelmek összehasonlítása a győri, a kalocsai, a pécsi és a veszprémi egyházmegyékben az 1730-as évek közepén* EGYHÁZ­MEGYE MEGYE LEGMAGASABB JÖVEDELEM LEGALACSO­NYABB JÖVEDELEM JÖVEDELEM ÁTLAGA 150 FORIN­TOT MEG­HALADÓK ARÁNYA Győr Vas megye (38 pl) 145 forint 39 forint 98 forint 0% Kalocsa (17 pl) 460 forint 100 forint 230 forint 82% Pécs Baranya megye (32 pl) 504 forint nincs adat 234 forint 87% Tolna megye (24 pl) 418 forint 42 forint 190 forint 69,5% Veszprém Fejér megye (13 pl) 190 forint 37 forint 117 forint 23% Pilis megye (13 pl) 376 forint 73 forint 224 forint 92% Somogy megye (22 pl) 188 forint 24 forint 123 forint 27% Zala megye (31 pl) 143 forint 43 forint 88 forint 0% Veszprém megye (7 pl) 136 forint 69 forint 87 forint 0% egyházmegye 376 forint 24 forint 122 forint 25% * Az összegeket forintra kerekítve adom meg. A pécsi püspökség esetén Gőzsy Zoltánt követve külön tüntettem fel a baranyai és a tolnai plébániák adatait. A veszprémi egy­házmegye adatainak értelmezéséhez szükséges néhány megjegyzést tennem. A budai kerület legalacsonyabb jövedelmezőségű települése Tököl, az ezt megelőző Csaba plé­bánosa közel 150 forint éves jövedelemmel rendelkezett. Ugyancsak kiugróan alacsony Somogy megye két legkisebb jövedelmű plébániája. 24 forint jövedelmet regisztrál­kelése 23-25.; Tóth 2014.177-190. Csaknem azonos szerkezetben közli a kalocsai összeírás adatait Hegedűs Antal is 1954-ben megvédett doktori disszertációjában. A plébánosok jö­vedelmi adataiban azonban több eltérés is tapasztalható a két munkában, amely feltehe­tően az összeírásban szereplő különböző típusú jövedelmek eltérő összesítéséből fakad. A számításokhoz Tóth Tamás adatait használtam fel. Hegedűs 2010. 27-29. 79

Next

/
Thumbnails
Contents