Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)
II. A plébániahálózat kiépítése a 18. században - II.2. Az egyházmegye plébániahálózata
Az EGYHÁZMEGYE PLÉBÁNIAHÁLÓZATA Zala megye (10): Bagód, Kanizsa, Keszthely, Karos, Rezi, Salomvár, Sümeg, Szentbékkálla, Tapolca, Zalaegerszeg A Bíró Márton szerint ősi alapítású bagodi plébánia feltételezhetően első plébánosa volt az a Pápai Tamás, akiről egy 1744. november 5-én kelt összeírásban olvashatjuk, hogy már negyven éve gondozza a híveit, s a teológia elvégzését követően Széchényi Pál kalocsai érsek rendelkezéséből került a településre. Ezt az információt megerősíti az 1732/33-as összeírásban fennmaradt adat, miszerint ekkor 25 évnyi készpénzbeli hátralékkal tartoztak neki a plébánia hívei.158 Kanizsa várának visszafoglalását követően, 1691-től előbb zágrábi egyházmegyés világi plébánosok, 1698-tól a jezsuiták, majd ez utóbbiak távozását, 1702-őt követően ideiglenesen a karosi plébános, végül 1705-től a ferencesek látták el a plébánia vezetését.159 Keszthely, Salomvár és Zalaegerszeg plébániái azon kevesek közé tartoztak, ahol a 17. század második feléből folyamatosan vannak adatok lelkipásztorok működésére.160 A karosi plébánia székhelye a későbbiekben Kiskomáromban volt. Alapítását Bíró Márton 1702-re tette. Egy már többször hivatkozott 1744. november 5-én kelt összeírás szerint Szentgyörgyi János plébános immár 42 éve szolgál a kiskomáromi plébánián. Egy 1702 januárjában készült összeírásban Kis- komárom praesidium deserta helységként, míg Karos pagusként, ekkor még az esztergomi káptalan, és nem a nagyszombati szeminárium (Collegium Rubrorum) birtokaként szerepel. A források szerint a plébános még 1715-ben is Karoson székelt.161 A rezi plébánia első plébánosa Pfeiffer János szerint az 1705-től itt működő Pais András volt. Az életrajzában szereplő adatok és Pfeiffer más adatai között feszül némi ellentmondás, de Pais életrajza elfogadhatónak tűnik a források tükrében, így a rezi plébánia 1710 előtti léte is elfogadható.162 A Sümegre a 17. század derekán érkezett ferences szerzetesek hivatalosan 1673 óta látták el a plébánosi teendőket a településen és környékén.163 158 Hornig 1903. 317.; 1744: VÉL 1.1.9. fase. 1. sine no [Egerszeg 1744.] Ív.; 1732/33: VÉL 1.1.13. fase. 1. no 4. 25-26. 159 Siptár 2010a. 71-73., a karosi plébános itteni működését említi Pfeiffer-Takács 2001. 271. Vö. még Pfeiffer 1947. 41M8. 160 A századfordulón működött plébánosaik adatai: Keszthely Pfeiffer 1987.164. (Nagy István); Salomvár uo. 621. (Kosz Péter) és 549. (Janitkovics Péter); Zalaegerszeg uo. 1104. (Závodani Sámuel). 161 Hornig 1903. 316.1744: VÉL 1.1.9. fase. 1. sine no [Egerszeg 1744.] 2v.; 1702: MNL OL E 156 fasc. 27. no 52. 2-3.; 1715: Füssy 1902. 661. (no 167.: III. Károly 1715. június 28-án kelt mandátumának hátoldalán található feljegyzés). 162 Hornig 1903.316. és Pfeiffer 1987. 810. (Pais András) és lásd még uo. 718-719. (Mihalik János). 163 Pfeiffer-Takács 2001. 225. 56
