Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)
II. A plébániahálózat kiépítése a 18. században - II.2. Az egyházmegye plébániahálózata
Az EGYHÁZMEGYE PLÉBÁNIAHÁLÓZATA E korai időszakból fennmaradt lelkipásztor-említések értékelését megnehezíti a forrásanyag egyenetlensége. Az általam elsősorban vizsgált egyházkormányzati iratokban csak elvétve található erre az időszakra vonatkozó információ, akkor is leginkább későbbi visszautalás formájában. A korszak legjobb ismerőjének, Pfeiffer Jánosnak az adatai sajnos nem mindig megbízhatóak, s különösen problémásnak tekinthetők az 1720-as évek derekáig tartó időszakra vonatkozó információi. Adatai mégsem nélkülözhetők, hiszen - ellentétben a későbbi évtizedekre vonatkozó adatokkal - nem állt módomban hivatkozásait ellenőrizni, illetve más források bevonásával adatait bővíteni. Áttekintve a Dénesi Tamás által közölt plébánialistákat, azokon módosításokat javaslok. A Széchényi Pál veszprémi püspökké történő kinevezésekor fennállott plébániák esetében egy elvi megfontolásra váró kérdés merül fel, miszerint a lelkipásztor-említések közül melyek utalnak egy plébánia fennállására; egy egyedi adat felbukkanása esetén eldönthető-e, mi célból és kinek a felhatalmazásából tevékenykedett az adott lelkipásztor egy településen.150 Az általam ismert források és szakirodalom alapján felülvizsgálatra szorulnak a Széchényi Pál püspök nevéhez köthető plébániák is. Több plébánia szerepeltetését a felsorolásban nem látom indokoltnak,151 míg másokat hiányolok a listából. A 18. század első évtizedében működő plébániákra vonatkozó javaslatomat az alábbiakban megyék szerint adom meg. 150 A Dénesi Tamás szerint már Széchényi Pál püspökségének kezdetén, 1687-ben ferencesek által ellátott Zsámbékra és Tökölre utalok. Buda várának visszavívását követő évben járunk, erősen kétséges a számomra, hogy beszélhetünk-e plébániáról ekkor e két településen. Maga Bíró Márton is 1696-ot (Zsámbék) és 1690 körüli időpontot (Tököl) adott meg a plébániák alapítási éveként. Mint említettem, Dénesi Tamás nem közli a felsorolt plébániákra vonatkozó forrásait, a ferencesek veszprémi egyházmegyei tevékenységét tárgyaló munka pedig nem tud e két településen ilyen korai megjelenésükről. Vö. Pfeiffer-Takács 2001. 294-303. 151 Csaba esetében 1714-ből említik első alkalommal a ferences lelkipásztort, igaz Bíró Márton szerint 1705-ben alapították a plébániát. Pfeiffer-Takács 2001.294. és Hornig 1903.314.; Lo- vasberényben legkorábban 1719-ben indulhatott meg a lelkipásztorkodás. Siptár 2010a. 84. Törökbálinton 1710-től adatolják a ferenceseket. Pfeiffer-Takács 2001. 295. Koppány nem szerepel az 1724 körülire datálható somogyi plébános-összeírásban, plébánosára először 1726-ból van adatom. 1724 körül: VÉL 1.1.38. fase. 1. no 1., 1726: VÉL 1.1.13. fase. 1. no 2. 2. Nemesapáti esetében az általam ismert első plébános 1717-ben kezdte meg működését. Egy 1744-ben keletkezett összeírás szerint 27 éve és négy hónapja szolgál a plébánián. 1744. XI. 5.: VÉL 1.1.9. fase. 1. sine no. [Egerszeg 1744] Ív. Hivatkozások nélkül bizonytalannak látom Lengyeltóti és Somogyvár szerepeltetését is. Mindkét település esetében problematikusak a Pfeiffer János névtárában szereplő adatok. Lengyeltótira lásd Pfeiffer 1987. 293-294. (Bobus György) és 464. (György), Somogyvárra lásd Pfeiffer 1987. 886. (Buskarics András) és 335. (Cvitkovics Péter). Ez utóbbi általam ismert első említése Somogyvárott 1722. július 12. Az irat tartalma alapján arra következtetek, hogy nem régen került a plébániára. MNL OL P 623 tom. IV. no 10. fase. 224.F no 1. Szentlászlóegyháza esetén a ferencesek lelkipásztori munkája kétségtelen, ugyanakkor ebben az esetben is felmerül a kérdés, beszélhetünk-e a ferencesek által vezetett plébániáról ezekben az években. Vö. Pfeiffer-Takács 2001. 97. 54
