Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)
II. A plébániahálózat kiépítése a 18. században - II.2. Az egyházmegye plébániahálózata
A PLÉBÁNIAHÁLÓZAT KIÉPÍTÉSE A 18. SZÁZADBAN Körültekintően kell azonban ezek adatait is kezelni, hiszen a bennük található utalások alapján néhány plébánia kimaradt az összeírásokból. Vizsgáljuk meg alaposabban az 1728-ra keltezhető összeírás néhány adatát. Zalabér plébánosánál a következő olvasható: „in oppido Szalabér prius cjuid[em] Joannes Simonay modernus possessionum Kis et Nagy Görbő plebanus, jam vero actualis est r[evere]ndus djominus] Stephanus Lenty."135 Kis- és nagygörbői plébánia azonban nem szerepel sem ebben, sem a későbbi összeírásokban, sőt egyetlen más általam ismert forrásban sem. A korábbi, 1726-ban keletkezett és az 1728-ra keltezhető összeírás alapjául szolgáló összeírásban Zalabérnél még Simonyai János szerepel plébánosként.136 137 Feltételezhetően az történt, hogy a részösszeírások összesítésének idején valamelyik Görbőn már folyt a plébániaszervezés, s időközben Zalabérről Simonyait az újonnan megszervezett plébániára nevezték ki plébánosnak. Ezt rögzítette az összesítés lejegyzője az összeírásban, ugyanakkor Görbőről nem rendelkezett adatokkal, így hát egyszerűen kihagyta azt az összeírásból. Ettől függetlenül a plébánia létében nincs miért kételkednünk. Későbbi előfordulásának hiányára is van egyértelmű magyarázat. Az 1728-ra keltezhető összeírásban a szomszédos (Sümeg)csehi Sümeg leányegyházaként szerepel, 1732/33-ban azonban már önálló plébánia, amelynek ekkor filiája volt többek közt mindkét Görbő is. A források hiányában eldönthetetlen, hogy a plébánia már eredetileg is magában foglalta Csehit, s az összesítés során a korábbi adatokat véve alapul került a település Sümeg leányegyházaként említésre, vagy csak később került sor a plébánia területének kiigazítására, s ezzel egy időben került a plébánia székhelye az alkalmasabb Csehire. Én az előbbit tartom valószínűbbnek. Témánk szempontjából ez utóbbi kérdés azonban csak annyiban érdekes, hogy felhívja a figyelmet a korszakban néhány esetben adatolható mater-filia váltásra is.’37 Görbő kimaradása az összeírás(ok)ból tehát magyarázható azzal, hogy feltételezhetően szervezés alatt állt. Több más plébánia kihagyására azonban nehezebb egyértelmű magyarázatot találni. Némely esetben az 1732/33: VÉL 1.1.13. fase. 1. no 4. Később, 1738 őszén egy ismeretlen, az összeírótói különböző kéz a bekövetkezett változásokat átvezette az 1732/33-as összeíráson, az összeírás végén utalva az időközben történt plébánialapításokra. Ezt követően, valamikor az 1740-es évek elején egy-két plébánia lelkipásztori adatait a korábbi javítást is végző kéz aktualizálta.; 1735: MNL OL C 38 Dioec. Veszpr. no 1. 241r-261v. 135 VÉL 1.1.13. fase. 1. no 10. 67. 136 VÉL 1.1.13. fase. 1. no 1.12. 137 A görbői-csehi esethez nagyon hasonló az ősi plébánia székhelyének megváltozása pár évvel korábban, 1728 körül. Az 1710-es évek második felében alapított ősi plébánia plébánosa 1728-ban a szomszédos Osküre került plébánosnak, s egy rövid, feltehetően csak pár hónapos időszakot követően - amikor megkísérelte az egyházmegye vezetése betölteni az üresen maradt plébániát - Ősit leányegyházként Öskühöz csatolták. Egyértelműen székhelyváltoztatás történt Szigliget és Tördemic esetében az 1740-es évek derekán, majd a korszak legvégén Felsőpáhok és Alsópáhok esetében A plébániahálózatban ezzel nem történt változás, hiszen az adott plébánián belüli települések státusza változott csak meg. 50
