Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)
V. Függelék - V.1. A veszprémi egyházmegye helynökeinek, kanonokjainak és espereseinek archontológiája 1700–1777
Függelék VI. A veszprémi egyházmegye az 1730-as évek közepén Források: A Helytartótanács részére 1735-ben a plébániák állapotáról készített részletes összeírásban találhatóak meg az egyes plébániák jövedelmi adatai, illetve leányegyházaik felsorolása. MNL OL C 38 Dicec. Veszpr. no 1. Tabella ex conscriptionibus Ecclesiarum et Parochiarum in Dicecesi Veszp- rimiensi existentium eruta. Az összeírásból hiányzó plébániák adatai: Súr (jövedelme: VÉL 1.1.13. fase. 1. no 3.), Kapornak (jövedelme: VÉL 1.1.13. fase. 1. no 8.), Felsőpáhok (jövedelme: MNL OL C 38 Dioec. Veszp. no 1. 1739. - az összeírás fényképének megküldéséért Kulcsár Krisztina levéltárosnak tartozom köszönettel). Három megyéből fennmaradtak az adott terület valamennyi - így a plébániahálózatba nem tartozó - településére kiterjedő összeírások, amelyek kitértek a lakosok felekezeti viszonyaira, a protestáns lelkipásztorokra, valamint a szórványban élő katolikusok lelkigondozásának kérdésre is: székesegyházi főesperesség (Veszprém megye, valamint Zala megye Akaii, Dörgicse vonaltól keletre található nyúlványa) 1734: VÉL 1.1.13 fase. 1. no 7., Fejér megye 1734: SzPL no 117A/ vvv., Pilis megye 1734: SzPL no 117A további jelzet nélkül. Az exempt plébániák felsorolása 1732/33: PL VC liber 27. Acsádi Ádám terve 1735-ből a plébániahálózat bővítésére: MNL OL C 38 Dicec. Veszpr. no 1. 278r-290v. A protestáns lelkipásztorok adatai részben a korábban hivatkozott 1734-es összeírásokon, részben a protestáns felekezetek elterjedését bemutató V. számú térképnél részletezett forrásokon alapulnak. Megjegyzések: A térképen a felsorolt forrásokban szereplő települések találhatók meg. Ez egyúttal területi egyenetlenséget is jelent, hiszen Veszprém, Fejér és Pilis megyék esetén a források feltehetően az összes települést, míg Zala és Somogy megyék esetén csak a plébániahálózatban szereplő, vagy abba bekapcsolni szándékozott településeket tüntették fel. A jövedelmi adatok az alábbi, 1735-ben már fennálló plébániáknál nem állnak a rendelkezésemre: a Veszprém megyei Veszprém, a Fejér megyei Ácsa (nem szerepelnek a hivatkozott összeírásban; nincs adat) és Mór (az ösz- szeírásban jövedelmi adatok nélkül szerepel). Utóbbiak esetében arra mutatnak adatok, hogy mivel a plébániát szerzetesek adminisztrálták, nem rendelkeztek állandó jövedelemmel. Veszprém esetében pedig elképzelhető, bár erre vonatkozó közvetlen adat nem áll rendelkezésemre, hogy a plébániát vezető káplánok ellátását a káptalan biztosította. A fenti plébániák kivételével a térkép fehér foltjai azokat a területeket mutatja, amelyre a világi egyházszervezet nem terjedt ki a korban. A határos egyházmegyéhez tartozó plébániák és a területükön található szerzetesrendek közül kizárólag azok kerültek feltüntetésre a térképen, amelyek a század folyamán lelkipásztori kapcsolatba kerültek az egyházmegye területén élőkkel. 298
