Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)
V. Függelék - V.1. A veszprémi egyházmegye helynökeinek, kanonokjainak és espereseinek archontológiája 1700–1777
1 TÉRKÉPEK IV. A zágrábi és a veszprémi egyházmegyék határának változása IV/A. A zágrábi és a veszprémi egyházmegyék terjeszkedése a Dráva mentén az 1700-as évek első két évtizedében Források: A térképen ábrázolt terület településhálózata felrajzolható a 18. század legelején keletkezett, Somogy megye déli részére vonatkozó összeírások segítségével. MNL SML IV.l.h. Conscriptiones possessionum 1701, 1702, 1703 és Extractus conscriptionis 1703 (az összeírások fényképmásolatát Polgár Tamás és a Somogy Megyei Levéltár munkatársai előzékenységéből használhattam, amit ezúton is köszönök). Az összeírásokhoz kontrollként használható a Zala megyét és Somogy megye érintett részét tartalmazó részletes birtokösszeírás 1702-ből. Ez utóbbi összeírás a Berzence-Atád-Kutas vonaltól nyugatra található településeket tartalmazza. A térképen feltüntetett puszták ebből származnak, a terület keleti részéről a puszták ennek következtében hiányoznak. MNL OL E 156 fasc. 27. no 52. A felekezetekre vonatkozó adatok részben a területre vonatkozó 1721-es tanúvallatási jegyzőkönyvből, részben a Dráva-menti területek zágrábi egyházlátogatási jegyzőkönyveiből gyűjthetők össze. Ladányi 1972. 113-117., Pfeiffer 1947. 41-117. Néhány település felekezeti viszonyairól a két felhasznált forrás nem emlékezik meg. Ezekben az esetekben (például Hencse, Kálmáncsa, Istvándi) a veszprémi püspökség lélekösz- szeírásainak adatai segítettek a korábbi állapotok kikövetkeztetéséhez. VÉL 1.1.14. tóm. 8. (1750-es évek), tóm. 15. (1770 körül). A segesdi ferencesek 1700-as évek elején fennálló pasztorációs körzetét említi egy 1747-es tanúvallatási jegyzőkönyv. Másolata MNL OL P 623 tom. IV. no 21. fasc. 234.E. 17r-18v, 21r. és 19r-20r., kiadása Takács-Pfeiffer 2001. 499. A zágrábi egyházmegyéhez tartozó plébániák adatait a 18. század első felében keletkezett egyházlátogatási jegyzőkönyvek, míg a veszprémi plébániákét saját kutatásaim alapján ábrázoltam. Előbbiek kiadása Pfeiffer 1947. 41-50. Megjegyzés: A településhálózat az 1700-as évek elejének állapotát tükrözi. A térképen az egyes települések felekezeti viszonyait ábrázoltam, és nem az anyaegyházakat, anyagyülekezeteket tüntettem fel! IV/B. A zágrábi és a veszprémi egyházmegyék terjeszkedése a Dráva mentén az 1720-as években Források: A zágrábi egyházmegyés plébániák adatait a 18. század első felében keletkezett egyházlátogatási jegyzőkönyvek alapján ábrázoltam Pfeiffer 1947. 50-67. A zágrábi egyházmegyés papok atádi tevékenységére lásd részletesebben Takács-Pfeiffer 2001. 188-189. A veszprémi egyház295
