Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)
V. Függelék - V.1. A veszprémi egyházmegye helynökeinek, kanonokjainak és espereseinek archontológiája 1700–1777
Függelék V.4. Térképek I. A veszprémi egyházmegye plébániái Zala és Veszprém megyékben (1550) Források: A térkép elkészítéséhez az egyházmegye 1550-ből származó plébániajegyzékét használtam fel. Karácsonyi-Kollányi-Lukcsics 1912. 454-462. Ennek adatait a szepetneki, a kapornaki, a novai és az egerszegi vikáriák esetében összevetettem az 1554-ben felvett egyházlátogatási jegyzőkönyvek adataival. Pfeiffer 1947. 24-40. A települések lokalizálásában, a térkép egyes adatainak pontosításában Ortvay Tivadar és Hrubant László 14. század közepi veszprémi egyházmegyét ábrázoló térképének adatait, illetve Maksay Ferenc 16. század közepének állapotát bemutató megyetérképeinek adatait hasznosítottam. Ortvay-Hrubant 1888.; Maksay 1990. 318. (Fejér megye), 634-635. (Somogy megye), 772. (Tolna megye), 920. (Veszprém megye), 936. és 937. oldalak közötti melléklet (Zala megye). Megjegyzések: A megyehatárok 16. század közepi vonalvezetését részleteiben nem vizsgáltam. Ennek következtében bizonyos határszakaszokat bizonytalanként tüntettem fel a térképen. A Zala és Somogy megyék közti, Kanizsa környéki határszakasz ügyében Maksay érintett két térképe egymásnak ellentmondó adatokat tartalmaz. A Somogy és Tolna megyék közötti, a 18. századi határvonalnál nyugatabbra húzódott határszakaszt ellenben csupán jelezni szerettem volna. Magyarázatra szorul Pula egyházigazgatási hovatartozása. A település a középkor századaiban Veszprém megyéhez tartozott. Az 1488-as adólajstrom is Veszprém megyei községként említi. Solymosi 1984. 200. Ugyancsak Veszprém megyéhez számította Solymosi László a veszprémi káptalan birtokainak középkor végi elhelyezkedéséről tervezett térképén. Kredics-Madarász-Solymosi 1997. melléklet. Veszprém megyében szerepeltette Engel Pál is az 1500 körüli állapotokat bemutatótérképén. Engel 2001. 1531-től kezdődően viszont már a Zala megyei adólajstromokban tűnik fel a község. Pákay 1942. 164. és Ila-Kovacsics 1988. 328., lásd még Maksay 1990. 920. és 634-635. közötti térképmellékleteit. A 18. században Pula egyértelműen Zala megyéhez tartozott. Ugyan nem szerepel a megyebeli pusztákat is részletesen felsoroló 1702-es összeírásban, de Zala megyei pusztaként említi Esterházy Antal javainak 1705-ben felvett kamarai összeírása. 1702: MNL OL E 154 fasc. 27. no 52., 1705: MNL OL E 154 fasc. 82. no 64. 8. (az összeírásra hivatkozik: Ila-Kovacsics 1988. 328.) A település újratelepítése az 1750-es évek elején történt. Ettől kezdve Nagyvázsony leányegyházaként a veszprémi esperesi kerülethez tartozott. 292
