Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)

V. Függelék - V.1. A veszprémi egyházmegye helynökeinek, kanonokjainak és espereseinek archontológiája 1700–1777

Helységnévtár: plébániák betűrendben

44. Gelle (Gölle, Somogy megye; 1717)

somogyi kerület —♦ alsó vagy igali kerület (1734) —» somogyi kerület (1735) —> alsó vagy kaposi kerület (1745) —► kaposvári kerület (1747)

45. Gelse (= Zala megye; 1746)

egerszegi kerület —> kanizsai kerület (1750)

46. Gyulakeszi, Zala megye (= Veszprém megye; 1722) keszthelyi kerület —► tapolcai kerület (1747)

47. Hahót / Felsőhahót (= Zala megye; 1710-es évek eleje) egerszegi kerület (1710-es évek) —> kanizsai kerület (1750)

48. Hajmáskér (= Veszprém megye; ideiglenesen 1700-as évek eleje; 1747) kerületen kívül; veszprémi kerület (1747)

49. Halimba (= Veszprém megye; 1740-es évek közepe) veszprémi kerület695

50. Háshágy (Zalaháshágy, Zala megye; 1748 előtt) egerszegi kerület —► szombathelyi egyházmegye

51. Hetes (= Somogy megye; 1769) kaposvári kerület

52. Hetés (Nemeshetés, Zala megye; bizonytalan696 1771 körül) egerszegi kerület

53. Hidegkút, Pest megye (Budapest része; 1736) budai kerület —> székesfehérvári egyházmegye

54. Hidegkút (= Veszprém megye; 1764) veszprémi kerület

55. Homokkomárom (= Zala megye; 1750-es évek vége) kanizsai kerület

56. Igái (= Somogy megye; 1699)

somogyi kerület (1710-es évek) —► alsó vagy igali kerület (1734) —» somogyi kerület (1735) —> alsó vagy kaposi kerület (1745) —> kaposvári kerület (1747)

57. Iharos [a plébánia székhelyét párhuzamosan említik Iharosberényben is] (= Somogy megye; 1753)

segesdi kerület

58. Istvánd (Zalaistvánd, Zala megye; bizonytalan 1750-es évek második fele 1760-as évek eleje)697

kanizsai kerület

695 Egy 1753-as összeírásban a tapolcai kerületben említik, de ezt további forrás nem erősíti meg.

696 Kizárólag 1771-ből van adat önálló adminisztratúrára a településen. Az ezt megelőző és követő forrásokban Szentlászlóegyháza filiájaként szerepel.

697 Az 1757-es lélekösszeírásban szerepel önálló plébániaként, azonban sem más forrás nem említi, és plébánosát sem ismerem. Elképzelhetőnek tartom, hogy ténylegesen nem lett önálló anyaegyház.

267