Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)
II. A plébániahálózat kiépítése a 18. században
II. A PLÉBÁNIAHÁLÓZAT KIÉPÍTÉSE A 18. SZÁZADBAN Munkám első felében a katolikus világi egyházszervezet újjáépítését kívánom bemutatni a veszprémi egyházmegye területén. Műfaját tekintve a dolgozat e része olyan történeti topográfiának tekinthető, amely egy kiválasztott tájegység meghatározott elemeinek elhelyezkedését, az azokban bekövetkezett változásokat regisztrálja, de nem célja a tájegység teljességre törekvő leírásához, azaz általános történeti földrajzi bemutatásának elkészítéséhez szükséges adatok összességének egybegyűjtése.62 Kizárólag az egyházszervezet elemeit, azoknak időbeli változásait gyűjtöm össze az alábbiakban. A felhalmozott adatok elsődleges elemzésével egyfajta topográfiai rekonstrukció63 megvalósítására törekszem, amely nem csupán az adatok puszta felsorolását tartalmazza, hanem esetemben azoknak tágabban értelmezett egyháztörténeti összefüggéseit is bemutatja. A veszprémi püspökség 18. században kialakult egyházszervezetének bemutatását több szempontból is fontosnak tartom. Mint a bevezetőben már utaltam rá, az egyházmegye területén a katolikus világi egyházszervezet a 17. századra elpusztult. A térség egyházi szempontból ennek ellenére sem számított „légüres térnek": a protestáns egyházak 62 Ilyen típusú komplex adatgyűjtésre először a középkor kutatói vállalkoztak. Csánki Dezső a Magyar Királyság késő középkori, míg Györffy György az ország Árpád-kori viszonyainak teljeskörű feltérképezését kezdte meg. Az ő kutatásaikat is felhasználva készítette el Engel Pál az ország késő középkori topográfiai adattárát és térképét. Csánki 1890-1913., Györffy 1963-, Engel 2001. Az újkorra vonatkozóan a Magyarország történeti helységnévtára sorozatot lehet említeni, amely az általam vizsgált időszakot követő évtizedek (1773-1808) adatait dolgozza fel megyénként megjelenő köteteiben. A veszprémi egyházmegye területén található megyék adatai Sin 1987. (Fejér), Sin 1988. (Pilis), Lelkes 2008. (Somogy), Sin 1994. (Veszprém) és Sín-Varga 1996. (Zala). 63 Mendöl Tibor megfogalmazása szerint a topográfiai rekonstrukció a történeti földrajzi kutatás második fázisa, amely az adatgyűjtés és az adott táj magyarázó leírása között helyezkedik el. Ebben az értelemben tehát egyfajta köztes munkafázisról van szó. Mendöl 1938. 326-327. Az általam elvégzett adatgyűjtés és rekonstrukció azonban egy az egyben nem használható fel a mendöli értelemben vett történeti földrajzi elemzés készítésére, tekintettel az ehhez szükségesnél szűkebb célkitűzésére. Ebben az értelemben helyesebbnek tartom egyértelműen a történetkutatáshoz kapcsolni munkámat, fenntartva azonban, hogy a történeti földrajz számára is felhasználható eredmények elérésére törekszem. A magyar történeti földrajzi kutatások kezdeteire, köztük Mendöl Tibor értékelésére röviden lásd Győri 2002. 27
