Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)
V. Függelék - V.1. A veszprémi egyházmegye helynökeinek, kanonokjainak és espereseinek archontológiája 1700–1777
Helységnévtár: plébániák betűrendben V.2.2. Az egyházmegye plébániái betűrendben Az alábbi listában azok a veszprémi egyházmegye területén 1700 és 1777 között fennálló plébániák találhatók meg betűrendben, amelyek a veszprémi püspök joghatósága alá tartoztak. A listában a csupán időlegesen fennállt plébániák is feltüntetésre kerültek. Az egyes települések elnevezésében a korabeli gyakorlatot igyekeztem követni, de a mai helyesírás szerint átírva közöltem a neveket. Az egyes szócikkek felépítése a következő: A plébánia neve (ahol releváns, / jellel elválasztva pontosítom a települést), ezt - ha a korabeli és a jelenlegi közigazgatási beosztás eltér egymástól - annak a megyének a neve követi, amelynek területén a település a 18. században feküdt. Szögletes zárójelben jelöltem, ha fennállása alatt módosult a plébánia székhelye. Zárójelben került megadásra a település mai neve, illetve, amennyiben már nem önálló településről van szó, annak a településnek a neve, amelyhez tartozik, valamint a mai beosztás szerinti megye neve. Ha a település mai neve azonos a korabeli nevével, azt = jellel jelöltem. Itt került feltüntetésre a plébánia alapítási ideje, vagy alapítási idejére vonatkozó javaslatom. Hangsúlyoznom kell, hogy a plébániaalapítás egyrészt időben elhúzódó folyamat volt, másrészt sokszor nem is áll rendelkezésre pontos információ ennek állomásairól. Ezért praktikusan azt az évet, évkört adtam itt meg, amikor az első plébános kinevezéséről értesülünk, illetve megjelenik a forrásokban. Természetesen, ha a plébánia megalapítására vonatkozó egyéb adatok birtokában vagyok, akkor annak évszámát tüntettem fel. Ezt követően található meg az egyházigazgatási (espereskerületi) beosztás. A kerületek megnevezését követően zárójelben adtam meg azt az évet vagy évkört, amikor változás történt a plébánia beosztásában. Az első kerület megnevezésekor ettől általában eltekintettem, hiszen a plébánia létrehozásának ideje és az esperesi kerületben történő megjelenése természetes módon egybeesett. Kivételesen jelöltem az 1710-es évek előtt alapított plébániák esetében az évkört az esperesi kerületeknél, mivel véleményem szerint az 1710-es évek második fele előtt nem beszélhetünk kerületekről az egyházmegyében. Mivel erre vonatkozó konkrét adatok nem állnak a rendelkezésemre, ezzel csupán annak jelölése volt a célom, hogy felhívjam a figyelmet a plébánia léte és a kerületi rendszer megjelenése közötti időbeli eltérésre. Itt utaltam arra is, ha egy plébánia 1777-ben, az egyházmegyei rendezés során más egyházmegyéhez került. 263
