Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)
I. Bevezetés - I.2. Szakirodalom és források
Szakirodalom és források illetve a Somogy megyében jelentős uradalmakkal rendelkező gróf Széchényi család levéltárában található egyházi vonatkozású iratanyagot kell kiemelni.58 A Zichy család jól mutatózott korabeli missilis anyaga felhívta a figyelmet arra is, hogy a témába vágó iratok nem kizárólag a tematikusán rendezett iratcsoportok között lelhetők fel. A tapasztalatok birtokában látok esélyt arra, hogy a korabeli birtokosok levéltárainak rendszerszerű átnézésével a század első évtizedeinek forráshiánya mérsékelhető. Áttekintettem a Helytartótanácsi Levéltár Cassa parochorumra vonatkozó részéből a veszprémi egyházmegyét érintő iratanyagot, amelyet a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára őriz. Ebből elsősorban a főpásztor által felküldött összesítéseket, kimutatásokat, valamint a korai időszak plébániaszervezési terveinek anyagát hasznosítottam.59 A fentieken kívül meg kell említenem az egyházmegye területén fekvő vármegyék nemesi közgyűléseinek iratait, amelyek közül Veszprém, Zala és Somogy megye levéltárainak vonatkozó részeit tekintettem át.60 Az egyházmegyében megtelepedett szerzetesrendek közül a ferencesek mariánus rend- tartományának Pozsonyban őrzött, korabeli dokumentumokban gazdag levéltárát volt lehetőségem átnézni.61 Számos más levéltár kiadott és kiadatlan anyagát is hasznosítottam a munkám során. Ezek azonban - még ha olykor egy-egy részkérdés megválaszolásához kizárólagos segítséget is nyújtottak - a fentiekhez képest csupán kiegészítő forrásanyagát jelentették munkámnak. 58 A Zichy család iratai a MNL OL P 707, a Széchényi családé pedig a MNL OL P 623 alatt találhatók. 59 MNL OL C 38 Dioecesis Veszprimiensis. 60 A fentebb említetteken kívül eltekintettem a világi hatóságokhoz köthető források összegyűjtésétől. A központi kormányzati szervek egyházpolitikai tevékenységét a korszakban, igaz Erdélyre vonatkozóan Kovács Kálmán Árpád vizsgálta. E témakörben született kéziratban lévő doktori disszertációját 2008-ban védte meg (Az erdélyi valláspolitika rendszere az 1760-70-es években). Témába vágó tanulmányai Kovács 1999., Kovács 2002., Kovács 2004. Az utóbbi időben összegző szándékkal vizsgálta az államhatalom és a magyar katolikus püspökök viszonyának alakulását a 17. század végétől II. József haláláig Joachim Bahlcke. B ahlcke 2005. A megyei igazgatás szerepének fontosságát hangsúlyozta, s egy ilyen szempontú lehetséges kutatási irányt vázolt fel Somogyi Judit az általam is vizsgált korszakban Somogy megyére vonatkozóan. Somogyi 1999. A megyei levéltárakban fellelhető egyházi vonatkozású forrásokról vázlatosan tájékoztat Gőzsy Zoltán tanulmánya. Példáinak többsége a Somogy és a Baranya Megyei Levéltárakból származik. Gőzsy 2006. 61 A következő konventek anyagát néztem át: pápai (lad. 14.), sümegi (lad. 16.), pesti (lad. 17.), esztergomi (lad. 17.), budai (lad. 20.), fehérvári (lad. 21.), keszthelyi (lad. 22.), andocsi (lad. 23.), szentlászlóegyházai (lad. 25.), veszprémi (lad. 26.), simontornyai (lad. 27.), mesztegnyői (lad. 28.). A tematikus sorozatok közül a Descriptiones status Provincix (lad. 34.), Testamentaria dispositio (lad. 46.), Testimonia functionum (lad. 47.), Conversi ad fidem (lad. 48.), Determinationes questarum inter varias ordinis provinciam (lad. 49.), Genuina relatio fundationum respitens conventus nostros cassatos (lad. 50.), Historia controversarix inter provinciam (lad. 51.), [Viták a provinciák között egyes kolostorok miatt] (lad. 52.), Facultates pro confessariis (lad. 53.), Litterx dicasteriorum et episcoporum circa regulares (lad. 54.) vizsgált időszakra vonatkozó dokumentumait tekintettem át. SAB MPF. 25
