Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)
I. Bevezetés - I.2. Szakirodalom és források
Szakirodalom és források Ж A dolgozat forrásbázisát elsősorban a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltárban őrzött Veszprémi Püspöki Levéltárnak a 18. századra vonatkozó egyházkormányzati iratai alkotják. A Fejér és Pilis megyékre vonatkozó egyházkormányzati iratok egy kisebb részét 1777-ben átadták a székesfehérvári püspökségnek. Az átadott iratok jelenleg a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár gyűjteményében találhatók. A szombathelyi püspökség részére is történt iratátadás, azonban ez az irategyüttes mind terjedelmét, mind tartalmát tekintve elenyészőnek tekinthető. Mivel a püspöki levéltár szinte minden sorozata őriz a vizsgált időszakra vonatkozó forrásanyagot, praktikusan azon irategyüttesek átnézésére kellett szűkítenem a feltárandó források körét, amelyekből nagy tömegű adatot, lehetőleg egybefüggő adatsorokat remélhettem. Tekintettel a 18. század elejének rossz forrásadottságaira, illetve az egyházszervezet kiépítetlenségére, célszerűnek tűnt egy olyan kései forrás kijelölése, amely lehetőleg a teljes egyházmegyére vonatkozó adatokat tartalmazza, s ezáltal az elkészítendő adattárnak mintegy sorvezetőjéül szolgálhat. A forrásgyűjtés korai szakaszában szerencsés kézzel ráakadtam a korábbi kutatás által nem ismert és fel nem használt Catalogus locorum in Dioecesi Weszprimiensi existentium ordine alphabetico anno 177lmo conscriptus címet viselő 18 lapból álló füzetre, amely címéhez híven az egyházmegyében fekvő települések adatait tartalmazza.49 Az ennek segítségével rekonstruált egyházszervezeti váz adatait terjesztettem ki időben a jövedelem- és lélekösszeírások átnézésével, valamint az egyházlátogatási jegyzőkönyvekben található adatok összegyűjtésével. Ezt követően került sor az Acta parochialia és az Acta personalia sorozatok tételes áttekintésére, Az ország dunántúli településeiről 1990 és 2002 között kiadott helytörténeti monográfiák (önálló kötetek) értékelésére 2002-ben egy az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottsága, Településtörténeti Munkabizottsága által szervezett konferencián került sor. Az elhangzott előadások kiegészítve a megjelent kötetek bibliográfiai adataival az Acta Papensia folyóiratban jelentek meg. Az egyházmegyét alkotó megyékre lásd Komlósi 2003. (Fejér), Bősze 2003. (Somogy), Vörös 2003. (Veszprém) és Kiss 2003. (Zala). 49 A jegyzékből, amelyet a továbbiakban az egyszerűség kedvéért helynévkatalógusként fogok említeni, csupán néhány település hiányzik. Adatait a korábbi kutatás nem használta fel. Jól követhető ez az Ördög Ferenc és Rajczi Pál által tervezett A veszprémi püspöki egyházmegye lelkipásztorkodási helyei 1771. című térkép tévesztésein. Ördög 1991-1998. IV. A helynévkatalógus rovatai a település típusára (civitas, oppidum, pagus, prsedium), anya- vagy leányegyház mivoltára, egyházigazgatási besorolására (melyik plébániához és melyik esperesi kerületbe tartozik), világi igazgatási besorolására (melyik megyében található) végül a település felett joghatóságot gyakorló főpásztorra vonatkozóan tartalmaz adatokat. A forrás lelőhelye VÉL 1.1.38. fasc. 1. no 84. A helynévkatalógus adatait az ezzel nagyjából egyidőben, 1770-1771- ben felvett lélekösszeírások adataival, illetve plébániák szintjén a Dravec József helynök által vezetett kéziratos sematizmus adataival lehetett kontrollálni. A lélekösszeírás nem mindig pontos összesítése megtalálható VÉL 1.1.14. tóm. 15.151-177.; Dravecz 1764—[1771]. 21
