Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)
IV: A veszprémi egyházmegye irányítói - IV.5. Lehetőségek és korlátok az egyházmegyei elit alakításában Padányi Bíró Márton példáján
Az ELIT ALAKÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTÁI Acsádi Ádám helynökei 4-6 évig maradtak hivatalban. A tisztségben bekövetkezett váltásokat a konfliktusok mellett (Bíró) feltehetően a helynökök életkori, egészségi állapota is befolyásolta (Potyondi, Szabadi). Bíró Lentibe vetett bizalmát jelzi, hogy a Pöstyéni Mihály olvasókanonok halálával megüresedett javadalmat 1755-ben helynökének juttatta, majd az uralkodó őt nevezte ki az 1756-ban elhunyt Orosz Pál nagyprépost helyére, nyilván a püspök támogatásával és kezdeményezésére. A főpásztor számára egyértelmű lehetett, hogy a káptalan őt támogató tagjain kívül további munkatársakra lesz szüksége az egyházmegye kormányzatában. A két szóba jöhető kanonok a püspökkel egyidős volt, azaz 40-es éveik legvégén jártak 1745-ben. Az évek előrehaladtával a források tanúsága szerint egyre többet betegeskedtek, gondoskodni kellett a lehetséges utódok kiválasztásáról, kineveléséről. Természetes módon a mind lelkipásztori, mind egyházigazgatási gyakorlattal rendelkező kerületi esperesek közül kerültek alkalmas személyek a püspök látókörébe. 1749 májusában került sor négy esperes, Dravec József váli, Sárkány Gábor zalaegerszegi Kozorics Ferenc tapolcai és Szopkovics János marcali plébánosok tiszteletbeli kanonokká történő kinevezésére. Bennük láthatjuk a káptalan említett tagjain kívül azokat a személyeket, akikre Bíró Márton elsődlegesen támaszkodni kívánt egyházkormányzati munkájában. Sárkány Gábor, Kozorics Ferenc és Szopkovics János egy generációba tartoztak, 1710 körül születtek. Náluk egy-másfél évtizeddel volt idősebb Dravec József, aki főpásztorának volt kortársa - 1697-ben látta meg a napvilágot -, ugyanakkor későn, harmincadik életévét követően került teológiára, így Sárkány Gáborral együtt végezte tanulmányait a nagyszombati Collegium Rubrorumban. Kozorics és Szopkovics, akik pár évvel fiatalabbak voltak Sárkánynál, ugyancsak egy időben voltak a Collegium növendékei.525 Dravec és Sárkány az 1730-as évek végén, öt-hat év lelkipásztori szolgálatot követően kapták esperesi tisztségüket, előbbi Bíró Márton helynöksége alatt, míg Sárkány esetében a tisztség elnyerése egybeesett Bíró helynökségből való távozásával, így nem tudható, hogy a kinevezésére mennyi befolyással bírt. Kozorics Ferenc és Szopkovics János Bíró Márton püspökségének idején, mindketten 1746/47-ben nyerték el tisztségüket 8-10 év lelkipásztori szolgálatot követően. A tiszteletbeli kanonoki cím életre hívásakor nyolc esperesi kerület volt az egyházmegyében. Csak érdekességként említem, hogy az esperesek között 1749-ben Dravec és Sárkány volt a két rangidős, Kozorics Ferenc és Szopkovics János pedig a két legutóbb kinevezett. 525 Pfeiffer 1987.90-92. (Dravec József), 144-145. (Kozorics Ferenc), 188-189. (Sárkány Gábor), 996-997. (Szopkovics János). 193
