Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)
IV: A veszprémi egyházmegye irányítói - IV.4. Az egyházmegye vezetése: a püspökök és helynökeik
A PÜSPÖKÖK ÉS HELYNÖKEIK pásztor már két éve együttműködött vele az egyházmegye kormányzásában.506 Zádori esete nem ennyire egyértelmű. A szokatlannak tekinthető helyzet okát abban jelölhetjük meg, hogy Esterházy veszprémi püspöki kinevezése egyértelműen átmeneti jelleggel történt. Bár Esterházy többek között a székesegyház újjáépítésével maradandó nyomot hagyott az egyházmegyében, az annak kormányzatában évtizedes gyakorlatot szerzett nagyprépost mint helynök megfelelő választásnak tűnhetett rövidre tervezett itt tartózkodása idejére. A 19. táblázatból nem derül ki, de az archontológiából jól látható, hogy egyedül Horvát Pál, Bajzát József helynöke halt meg helynökként kinevezését követően alig három évvel. A korszakban tehát valamennyi helynököt leváltotta főpásztora, vagy tisztségük annak halála miatt szűnt meg. Ez utóbbi okból szűnt meg Zádori Mihály és Pöstyéni Mihály megbízatása. Ugyanide számítható Zádori második megbízatásának megszűnése is, amikor 1725-ben Esterházy Imre esztergomi érsekké történő kinevezése miatt vált meg a tisztségtől. A helynökök leváltásának, esetleg lemondásának indokait sajnos csak a legritkább esetben ismerjük. Az 1675 körül született Potyondi László, akit utoljára 1729-ben említenek helynökként, illetve az 1680 körül született Szabadi János, akit 1734-ben váltott Bíró Márton e tisztségben, talán koruk miatt válhattak alkalmatlanná a helynöki feladatok ellátására (előbbi 1735-ben, utóbbi 1742-ben hunyt el). Szabadi esetében biztosak lehetünk abban, hogy Acsádi bizalmát nem vesztette el, mivel Potyondi halálát követően ő követte az elhunytat az olvasókanonoki javadalomban, s a helynök Padányi Bíró Márton „csak" az éneklőkanonoki stallumot, Szabadi korábbi javadalmát kapta meg. Ugyancsak idősödő kora miatt válhatott meg a tisztségtől Lenti István, Bíró Márton második helynöke 1758-ban. Két helynök esetében van adatunk konfliktusra. Acsádi és harmadik helynöke, Padányi Bíró Márton, valamint ez utóbbi és első helynöke, Orosz Pál között. Mindkettő elválaszthatatlan a püspök és a káptalan konfliktusától. Acsádi és Bíró között minden valószínűség szerint Dubnicai István hántai préposttá történő kinevezése (1737) vitte kenyértörésre a dolgot. Dubnicai Acsádi udvari papja volt, amikor a püspök neki adományozta a prépostságot. Ezt a káptalan kifogásolta, azzal érvelve, hogy a hántai prépostság birtoklása régtől fogva káptalani javadalommal van összekötve.507 Padányi leváltására / lemondására 1738 júliusában került sor.508 Ezt követően, 1739 elején Acsádi 506 A Bíró és Koller közötti váltás semmilyen fennakadást nem okozott az egyházkormányzatban. Erreutal, hogy Dravecjózsef Koller Ignác által 1762. augusztus 18-ánkiállítotthelynöki kinevezését elegendőnek tartották a következő év február 5-én kihirdetni a káptalan előtt, amint arról a magántulajdonban lévő eredeti kinevező okirat hátoldalán lévő feljegyzés tanúskodik. Az irat fényképe megtalálható: VÉL további jelzet nélkül. 507 A konfliktusról bővebben Petrák 1949. 32-34., vö. még MNL VeML Xll.l.i.aa. tóm. 8. no 284. [427.], no 286. [430-432.] és no 293. [443-457]. 508 Az erről szóló jegyzőkönyvi bejegyzés homályban hagyja, pontosan mi is történt. „NB Anno currente 1738 die 11 mensis Julii ad gratiosas frequentius jam supra titulatae Excellentiae Ep[isco] 187
