Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)
IV: A veszprémi egyházmegye irányítói - IV.4. Az egyházmegye vezetése: a püspökök és helynökeik
A VESZPRÉMI EGYHÁZMEGYE IRÁNYÍTÓI IVA. Az egyházmegye vezetése: a püspökök és helynökeik497 Az egyházmegye vezetője annak főpásztora, a megyéspüspök volt. A megyéspüspököt főkegyúri jogára hivatkozva a magyar király nevezte ki, s kinevezését követően a pápai megerősítéstől függetlenül elfoglalta püspöki székét. A korszakban Esterházy Imre, aki csak átmeneti időre vette át az egyházmegye kormányzatát, nem is kapott pápai megerősítést.498 A 18. század püspökei, leszámítva Esterházy Imre rövid püspökségének és Acsádi Ádám 1725 és 1732 közötti kancellárságának időszakát, eleget téve a tridenti zsinat határozataiban foglalt rezidenciakötelezettségnek az egyházmegyében tartózkodtak. Jelenlétükből fakadóan személyesen irányították az egyházmegyét. Hosszabb ideig tartó széküresedés csak a vizsgált időszak elején, Volkra püspök halálát követően (1721-1722), illetve a korszak végén, Koller Ignác püspök halála után volt (1773-1777). Széküresedés alatt a káptalan által választott úgynevezett káptalani helynök ( vicarius generalis capitularis) irányította az egyházmegye ügyeit. A vizsgált korszakban az egyházmegye püspökei egy kivétellel magyarok (magyarországiak) voltak. Gróf Volkra Ottó János, aki 1710 és 1720 között állt az egyházmegye élén, magyar kapcsolatokkal is rendelkező német indigena családból származott. Korábbi egyházi pályafutásuk az esztergomi egyházmegyéhez (Volkra és Koller) és a győri egyházmegyéhez (Acsádi) kötötte őket. A pálos szerzetes Esterházy Imre zágrábi püspökségéről már volt szó. Különleges életutat mondhatott magáénak Padányi Bíró Márton, akit egész pályafutása a veszprémi egyházmegyéhez kötött. Itt volt kispap, plébános, kanonok, helynök, s lett végül megyéspüspök is. A korszak püspökei közül csak Esterházy került más egyházmegye élére, ő az esztergomi érseki székbe távozott. A többi főpásztor egyházi karrierjének csúcsát Veszprém jelentette. Az egyházmegye kormányzatában a püspököt segítő, szükség esetén őt helyettesítő személy az egyházmegye helynöke volt (vicarius in spiritualibus et causarum auditor generalis). A helynökök szerepére a korszak egyháztörténetének kutatása során eleddig kevés figyelem irányult. Különösen igaz ez a veszprémi egyházmegyére, amelynek püspökeiről részletes életrajzok állnak rendelkezésünkre,499 az egyes főpásztorok mellett működött helynököknek 497 Az alábbi fejezet korábbi szövegváltozata megjelent Hermann 2014b. 498 Koltai András egyértelmű politikai okokkal magyarázza a korszakban különös, mindössze két és fél évre szóló áthelyezést. Esterházy korában zágrábi püspökként tevékenykedett, s már a kortársaknak is feltűnt áthelyezésének szokatlan volta. A veszprémi püspökség ugyanis presztízsét tekintve és anyagilag is szerényebb volt a zágrábinál. Koltai 2014. 113-114. 499 Volkra Ottó János: Körmendy 1995., Acsádi Ádám: Petrák 1949., Padányi Bíró Márton: Pehm 1934., Koller Ignác: Weisz 1937. Esterházy Imréről nem született önálló biográfia, rövid életrajza azonban olvasható az esztergomi érsekeket bemutató gyűjteményes kötetben: 182
