Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)
IV: A veszprémi egyházmegye irányítói - IV.3. A káptalani javadalomhoz jutás előszobája: a tiszteletbeli kanonokok
A VESZPRÉMI PLÉBÁNOSOK Bár a vizsgálható személyek csekély száma miatt érdemi összehasonlításra nincs lehetőségünk, mégis érdemes e két csoportot egy szempontból külön is megvizsgálni. A tiszteletbeli kanonoki dm elnyerésekor betöltött átlagéletkor az esperesek és az aulisták esetében szembetűnően különbözött egymástól. Az esperesek életkora a cím adományozásakor átlagosan elérte a 43 és fél évet (a két legifjabb 36 éves, a legidősebb 55 éves lehetett ekkor),488 az aulisták átlagéletkora ezzel szemben a tiszteletbeli kanonoki cím adományozásakor csupán 31 év volt (egyenként 26, 31 és 36 évesek voltak). A három aulistából lett tiszteletbeli kanonok egymástól jelentősen eltérő pályát futott be. Míg a későbbi székesfehérvári püspök, Séllyei Nagy Ignác egy év elteltével, alig 27 évesen a székeskáptalan tagja lett, addig a másik két aulista, Schönpflug Ferenc és Mulai János nem jutott be a káptalanba. Az aulistából 1769-ben zalaegerszegi esperesplébánossá és tiszteletbeli kanonokká kinevezett Mulai esetében magyarázatként szóba jön az adományozható stallumok hiánya, majd a plébánia átkerülése a szombathelyi egyházmegyéhez. Az egyházmegyét tizenhárom évnyi szolgálat után elhagyó Schönpflug Ferenc sikertelen plébániai működéséről pedig korábban volt szó. Különbséget tehetünk a tiszteletbeli kanonokok között aszerint is, hogy címüket pályafutásuk betetőzéseként kapták, vagy annak az köztes állomása volt csupán. A 17 tiszteletbeli kanonok közül nyolc kapott később stallumot a székeskáptalanban, egy személyt pedig az 1777-ben megalakuló fehérvári székeskáptalan kanonokjává neveztek ki. A fennmaradó nyolc személy számára ez a cím jelentette egyházi pályájának csúcsát. Azt, hogy a tiszteletbeli kanonoki címet a káptalani javadalomhoz jutás előszobájának tarthatjuk, mi sem mutatja jobban, minthogy az 1749-et követően a káptalanba került tíz személy közül csupán ketten nem nyertek korábban tiszteletbeli kanonoki titulust: Tőrei László keszthelyi kerületi esperes és Horvát Pál fehérvári kerületi esperes. Mindketten 1758-ban kerültek a káptalanba. Horvát később Bajzát püspök helynökeként is működött. IV.3.1. A veszprémi plébánosok A tiszteletbeli kanonokok közt 1760-at követően elfoglalt kitüntető hely ráirányítja a figyelmet a veszprémi plébános tisztségére. A püspöki székhelyen az újkorban a káptalan visszaállítását követően indult meg a katolikus vallásgyakorlat, a 17. században a kanonokok gondozták a város katolikus lakosságát, s nem volt ez másként a 18. század első évtizedében sem.489 1716-ot követően 488 További alcsoportként külön vizsgálva azokat, akik később kanonoki kinevezést kaptak és azokat, akik tiszteletbeli kanonokként fejezték be pályafutásukat a következő értékeket kaptam: a később kanonokká kinevezettek átlagéletkora tiszteletbeli kanonoki kinevezésükkor 41 év, míg a káptalani javadalmat el nem nyertek esetében 46 év volt. 489 Dénesi 2006.9.1703 és 1711 között a keresztelést többnyire a kanonokok végezték. VÉL VI. 157. 179
