Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)
IV: A veszprémi egyházmegye irányítói - IV.3. A káptalani javadalomhoz jutás előszobája: a tiszteletbeli kanonokok
A VESZPRÉMI EGYHÁZMEGYE IRÁNYÍTÓI A tiszteletbeli kanonoki cím létrehozásának okairól nem rendelkezünk információkkal, ugyanakkor szembetűnő, hogy épp annak az időszaknak a közepére esik a megjelenése, amikor közel egy évtizedig a főpásztornak nem volt lehetősége a káptalan személyi összetételében változásokat eszközölni. Míg Acsádi Adám püspöksége alatt évente, kétévente történtek változások a káptalan összetételében, addig 1745 áprilisát, Orosz Pál nagypréposti székbe kerülését követően egészen Pöstyéni Mihály olvasókanonok 1755 januárjában bekövetkezett haláláig a főpásztornak nem nyílt lehetősége kanonoki javadalmak adományozására. Ehhez járulhatott még Padányi Bíró Márton püspök és Orosz Pál nagyprépost személyes rossz viszonya. A fentiek tükrében valószínűsíthető, hogy a tiszteletbeli kanonoki cím létrehozása a fennálló, egyre kényelmetlenebbé váló helyzetre adott válaszként értelmezhető. Padányi Bíró Mártonnak - adományozható kanonoki stallumok hiányában - kipróbált munkatársai jutalmazására a korábbiaktól eltérő formát kellett találnia. A valóságos és a tiszteletbeli kanonokok közti különbségről a fentebb már idézett 1749-es kinevező okirat tájékoztat. Nem csupán azt emeli ki a dokumentum, hogy a tiszteletbeli kanonokoknak nincs rezidenciális kötelezettségük, hanem arra is utal, hogy semmiféle jövedelmet nem húznak a káptalantól.478 Egyéb forrásokban való megjelenésük sajátos kettősséget mutat. A hiteleshelyi kiadmányok egyértelműen arra utalnak, hogy formálisan a káptalan tagjainak tekintették őket. A hiteleshelyi tevékenységben is számítottak a tiszteletbeli kanonokok munkájára,479 s a kiadmányok méltóságsorában minden alkalommal szerepelnek. 1761-ig a méltóságsorok a valóságos kanonokok után, megkülönbözetés nélkül közölték a tiszteletbeli kanonokok névsorát.480 1761. augusztus 9-én új szerkezetű méltóságsor jelent meg a hiteleshelyi jegyzőkönyvben. Ahogy egy feljegyzésből következtetni lehet, a káptalanban prob478 „... canonicatum honararilum] ... absqlue] tamen spe et expectatione prsebendse dandum esse duximus et conferendum, prouti damus et conferimus p[rse]sentium per vigorem. ..." VEL I.1.39.b. tom. 4. 458-460., idézett rész 459. A káptalani számadáskönyvek adatai is megerősítik, hogy a tiszteletbeli kanonok nem kaptak jövedelmet a káptalantól, vö. VÉL IV.l.c.l. tom. 2. és 3. passim. 479 Részt vettek a külső hiteleshelyi tevékenységben, ha arra székhelyük közelében került sor. A tiszteletbeli kanonokok jegyzőkönyvekben történő első megjelenése is egy ilyen ügy kapcsán történt. Ekkor egy Marcaliban, Szopkovics János tiszteletbeli kanonok, helybeli plébános és Kis István székesegyházi főesperes előtt történt ügyvédvallásról van tudomásunk. 1751-ben pedig Sárkány Gábor tiszteletbeli kanonok vett részt hiteleshelyi kiküldöttként egy birtokbaiktatáson. 1749. VIII. 9.: MNL VeML Xll.l.i.aa. tom. 14. no 94. [679-680]., 1751. X. 1-3.: MNL VeML Xll.l.i.aa. tom. 15. no 102. [281-292]. 480 Az első tiszteletbeli kanonokokat is tartalmazó méltóságsor 1749. augusztus 15-én kelt. „Datum ex Cap[itu]lo n[ost]ro die 15a mensis Auglusti] anno D[omi]ni 1749. Ill[ustrissi]mis, R[everendi]ss[i]mis & admodum R[evere]ndis D[omi]nis Paulo Orosz Prseposito majore, electo Epliscojpo Ansarliensi] et excelsse Tabulse Septemviralis assessorie] etc. quibus supra, josepho Dravecz Budensis, Gabriele Sárkány Szaladienlsis], Francisco Kozorics Tapolczensis V[ice] Archi Diaconis & Joanne Szopkovics Segusdienlsis] Archi-Diacono canonicis in hac Ecclesia nlostjra Deo jugiter et devote psallentiblus] atcjlue] famulantiblus]." MNL VeML Xll.l.i.aa. tom. 14. no 94. [679-680]. 176
