Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)

IV: A veszprémi egyházmegye irányítói - IV.2. A veszprémi székeskáptalan tagjai

A VESZPRÉMI SZÉKESKÁPTALAN TAGJAI

18. TÁBLÁZAT

Az idegen és a veszprémi egyházmegyéből kanonoki javadalmat nyert papok kinevezésének ideje az egyes főpásztorok idején

IDEGEN EGYHÁZMEGYE (FŐ / KINEVEZÉS IDEJE)

VESZPRÉMI EGYHÁZMEGYE (FŐ / KINEVEZÉS IDEJE)

ÖSSZES

(FŐ)

Volkra Ottó János

(1710-1720)

3 fő

1710-12

2 fő

1714-1720

5 fő

Acsádi Adám

(1725-1744)

5 fő

1726, 37,40

5 fő

1729, 33-43

10 fő

BÍRÓ MÁRTON

(1745-1762)

1 fő

1745

7 fő

1755-1760

8 fő

ÖSSZESEN

9 fő

14 fő

23 fő

A más egyházmegyéből érkezett főpásztorok püspökségük kezdetén, nyilván a helyi papság ismeretének hiányában hívtak idegenből papokat, akik közül belső munkatársaikat is kiválasztották. Az egyházmegyében eltöltött idő előrehaladtával figyelmük a helyi papság irányába fordult.

A társadalmi háttér vizsgálatában Pfeiffer János névtárára vagyok utalva. Eszerint a 29 kanonokból 19 volt nemesi származású. Összevetve a veszprémi székeskáptalan tagjainak származását a győri, a pécsi és az esztergomi székeskáptalanéval, feltűnő különbségekre lehetünk figyelmesek. Az összevetés azért is érdekes, mivel Győr és Esztergom esetében nem a kiépülés folyamatában lévő, a korábbi századokban elpusztult egyházmegyéről van szó, ezzel szemben a pécsi püspökség helyzete sokban hasonlított a veszprémihez. A három másik testülettel összehasonlítva szembeszökő Veszprémben az arisztokraták és - Bedy Vince megfogalmazásával élve - a „jobb nemesi családokból"450 származók szinte teljes hiánya. Főnemesi származású kanonok kinevezésére nem csupán a korszakban nem került sor, hanem a káptalan 1630-as újjáalapítását követően egész története során nem volt rá példa. A jobb nemesi családok közé pedig a vizsgált időszak kinevezettjei közül csak ákosházi Sárkány Gábor sorolható. Gyorsan haladt előre a káptalani ranglétrán, bár a mesterkanonoki javadalom elnyerése előtt 13 évig tevékenykedett Salomvár, majd Zalaegerszeg plébánosaként, illetve kerületi esperesként.

450 Jobb nemesi családok alatt nyilvánvalóan a birtokos köznemesi réteg tagjait értette Bedy. Bedy 1938. 453.

167