Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)
IV: A veszprémi egyházmegye irányítói - IV.2. A veszprémi székeskáptalan tagjai
A VESZPRÉMI SZÉKESKÁPTALAN TAGJAI 16. TÁBLÁZAT A kanonok származása születésük helye szerint (egyházmegyénként) az egyes főpásztorok idején’*' EGRI EGYHÁZMEGYE ERDÉLYI EGYHÁZMEGYE ESZTERGOMI EGYHÁZMEGYE GYŐRI EGYHÁZMEGYE NYITRAI EGYHÁZMEGYE VESZPRÉMI EGYHÁZMEGYE ZÁGRÁBI EGYHÁZMEGYE ISMERETLEN ÖSSZES Széchényi Pál (1700-1710) 1 fő 1 fő 1 fő 3 fő VOLKRA O. JÁNOS (1710-1720) 1 fő 3 fő lfő 5 fő Esterházy Imre (1723-1725)Acsádi Adám 1725-1744) 1 fő 1 fő 2 fő 4 fő 1 fő lfő 10 fő Bíró Márton (1745-1762) 2 fő lfő 4 fő 1 fő 8 fő Koller Ignác (1762-1773) 1 fő 1 fő 1 fő 3 fő vacantia (1773-1777)ÖSSZESEN 3 fő i fő 4 fő 10 fő 2 fő 6 fő 2 fő 1 fő 29 fő *Az ismeretlen születési helyű személy Zádori Mihály, aki valószínűleg az esztergomi vagy a győri egyházmegye területén látta meg a napvilágot. működését, és innen került Veszprémbe. Itt fiatalon, 35 éves kora körül lett zalaegerszegi esperesplébános és tiszteletbeli kanonok 1755-ben, majd egy év lelkipásztori működést követően a székeskáptalan tagjává nevezte ki főpásztora. 1760-ban átugorva valamennyi őt megelőző méltóságot, székesegyházi főesperesből nagyprépost lett. Bíró Márton többi kinevezettje mögött hosszú, évtizedes egyházmegyei pályafutás állt. Személyüket a püspök az egyházmegye kanonokjaként, majd főpásztoraként eltöltött időszakból jól ismerte. 165