Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)
IV: A veszprémi egyházmegye irányítói - IV.1. A kerületi esperesek
A VESZPRÉMI EGYHÁZMEGYE IRÁNYÍTÓI ellenőrzését, illetve papoknak a híveket megbotránkoztató mértéktelen ivá- szattól, valamint a szolgálati hely indokolatlan elhagyásától való visszatartásának kötelezettségét. Felhatalmazást nyertek az esperesek egyes egyházi ruhák és kegytárgyak megáldására is.425 A fentiek mellett fontos joga volt az espereseknek, hogy bizonyos püspöknek fenntartott esetek alól feloldo- zást adhattak.426 Érdekes módon nem említik a kinevezések a koronáknak, a kerületi papi gyűléseknek a megtartását az esperes kötelességei között, holott már Acsádi Adám körlevélben szabályozta ezeket.427 Egy korábban a főesperesek feladatköre kapcsán már idézett esztergomi főegyházmegyében keletkezett 18. század közepi feljegyzés a feladatokat azzal a különbséggel sorolja fel, hogy a lelkipásztori feladatok végzésének ellenőrzését inkább a (főegyházmegyében létező) főesperesek jogköreként említi. Eszerint az esperesek feladata elsősorban a számadások felülvizsgálata, illetve a kerületben működő papok ordináriusi engedélyeinek, személyük alkalmasságának vizsgálata volt, a filiák és a lelkipásztor nélkül maradt plébániák időleges pásztor ációjának megszervezése, valamint a körlevelek köröztetése tartozott még ide.428 Feladatuk Esztergomban tehát döntően adminisztratív jellegű volt. Veszprémben a főesperesek hiánya okozhatta, hogy ezek mellett az adminisztratív feladatok mellett az esperesek bizonyos egyházfegyelmi ügyekben is felügyeleti jogokkal rendelkeztek, illetve kisebb jelentőségű, az ordinárius joghatósága alá tartozó feladatok elvégzésére is felhatalmazást kaptak. Lényeges változás az esperesek feladatkörében a 19. század folyamán sem történt. Talán csak a kerület iskolái felett gyakorlandó felügyeletet érdemes kiemelni. Ezekről a 18. századi kinevező okmányokban nem esik szó, úgy tűnik, hogy csak a 19. század első évtizedeitől szerepelt ez a terület az esperesek feladatai között. Ez egyébként megterhelőnek tarthatták, amitől az esperesek igyekeztek megszabadulni. A helyettes esperes tisztségének kialakulásában is szerepet játszhatott ez a feladatkör. Legalábbis erre utal, hogy a helyettes espereseket a körlevelekben és a sematizmusokban a 19. század végén és a 20. század elején gyakran nevezték kerületi tanfelügyelőnek.429 425 Borsati Péter veszprémi esperesi kinevezésekor ehhez hozzátették még a keresztek és szobrok megáldásának engedélyezését is. VÉL I.1.39.b. tóm. 2. 368. 426 Ezek az esetek nincsenek részletezve a fennmaradt kinevezési okmányokban, feltehetően az elkövetett bűnök bűnbánat szentségének keretében történő feloldozásáról van szó. A főpásztor azonban bizonyos eseteket továbbra is fenntartott magának, például az eretnekség vagy a hitehagyás bűne alóli feloldozást. 427 A papok továbbképzésében is szerepet játszó kerületi koronákról jelentést kellett tennie az esperesnek. Ezek anyaga az 1750-es évekből fennmaradt. VEL 1.1.16.a. A koronákról részletesebben lásd Dénesi 2006.154-163. és Dénesi 2007. 428 PL AEV no 1236. esperesekre vonatkozó rész: 1. 429 Az espereseket inspector scholarum nationalium teendőinek elvégzésével bízta meg a Helytartó- tanács Budán, 1831. május 10-én kelt 12811-es számú rendeletével, idézi VÉL V.7. Prot. distr. Kapos. 146. Az esperesek tanfelügyelői szerepéről lásd Geisz 1910. 239-241. 156
