Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)
IV: A veszprémi egyházmegye irányítói - IV.1. A kerületi esperesek
A VESZPRÉMI EGYHÁZMEGYE IRÁNYÍTÓI dasági okai voltak). A botrány azonban már áprilisra akkorára duzzadt, hogy Dravec József helynök szabadkezet kapván a főpásztortól, azonnal eltávolította Leitnert a plébániáról,402 akit a konzisztórium egy hónapi elzárásra ítélt április 28-ai ülésén.403 Ezt követően előbb az újonnan alapított bakónaki plébániára került plébánosnak, majd 1766-ban Tapsonyba ment át. 1774-ben azonban innen is elmozdították és nyugdíjazták is egyben.404 Tapsony két alkalommal szolgált a segesdi kerület esperesének plébániájául, Leitnert tehát nem lehet kegyvesztettnek tekinteni, bár esperesi tisztséget természetesen többet nem töltött be. A fent bemutatott két esetben egyértelműen a hívek között okozott botrányok, amelyek a papi személyhez méltatlan életmódban gyökereztek, vezettek el az esperesek leváltásához. Vannak azonban olyan példák, amikor más típusú konfliktusra került sor. Schönpflug Ferenc zsámbéki plébános és budai esperes ügye egészen más természetű volt. A prágai német születésű405 Schönpflug Magyarországra jőve először Althann Károly Mihály váci püspök udvari papja lett. Vácról történt távozásának oka nem ismert, de főpásztora minden bizonnyal elégedett lehetett vele, hiszen levélben kérte Bíró Mártont, hogy a Pöstyéni Mihály olvasókanonok halálával megüresedett javadalmat az ekkor már Sümegen 402 Közben történt egy sajátos epizód az ügyben. Gróf Zichy János Leitnert sümegi plébánosnak ajánlotta Bírónak, aki udvarias levélben utasította ezt el, arra hivatkozva, hogy mivel már kinevezett valakit, nem tudja elfogadni Leitnert. A püspök válasza 1761.1.11.: MNLOL P 707 fasc. 282. no 10. 218r. A gyors intézkedésben szerepe lehetett, hogy sikerült bizonyítékokat szerezni Leitner és az időközben elhelyezett uradalmi tiszt felesége közti kapcsolatra. A bizonyíték - egy magyar nyelvű szerelmeslevél, amelyet az esperes írt - fennmaradt a vizsgálati anyagok között. Zichy János a plébánost, amikor az a püspöki audienciáról hazatért, kis híján kiverette a városból, felesége levele szerint alig tudta türtőztetni magát. Gróf Schmidegg Friderika levele Dravec helynökhöz 1761. IV. 8.: VÉL I.3.a.l. fasc. 1. no 12. Ír. A helyzetet jól illusztrálja Arany Józsefnek gróf Zichy János feleségéhez, gróf Schmidegg Friderikához Veszprémből, 1761 április 23-án az ügy állásáról írott levele, amelyben a következők olvashatók: „Kik [Koller Ignác koadjutor püspök és Dravec József helynök] ugyan fogadták is, és azért a Plébanus bé is citáltatot, deőa Consistorium elől el illantván és az öreg Püspökhöz folyamodván e sem meg büntetni nem engedte, sem Adonbul el vitetni." Kicsivel később írja, hogy Leitner a püspök rendeléséből Szent Mihály napig maradhat a plébánián. A levél lezárását követően kapta meg Dravec helynök a püspök engedélyét Leitner azonnali eltávolítására. Erről Arany utóiratban tájékoztatta a grófnőt. MNL OL P 707 fasc. 282. no 10. 220r-221v. 403 Az április 18-án és 25-én tartott tárgyalás jegyzőkönyve VÉL I.3.a.l. fasc. 1. no 12.3r-4r. 404 Az 1774-es ügy elsősorban lelkipásztori teendőinek elhanyagolása és a hívekkel való egyéb konfliktusa miatt robbant ki. Tanulságosak a szenyéri leányegyház lakosainak panaszlevelüket kezdő szavai: „Valami emberben vétek és fogyatkozás lehet az egy részegségen kívül, Tisztelendő Leütner JóseffTapsonyi Plébanus Urambul kevés maradott el." Az elmozdított plébános az uralkodóhoz fordult, aki végül megerősítette a helynök elmarasztaló döntését. Leimer bornemissza ember lehetett, ezt emelték ki a szenyériek, és ezt emelte ki még 1756-ban Lenti István helynök. Vaskos vizsgálati anyaga fennmaradt VÉL I.3.a.l. fasc. 2. no 3. és a hozzá kapcsolódó levelezés is megtalálható VÉL 1.1.10. fasc. 4 no 40-50. 405 Vö. Meraviglia-Crivelli 1885. 28. 150
