Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)
III. Az egyházszervezet középső szintjének kiépítése - III.2. Esperesi kerületek Pilis és Fejér megyék területén (budai/fehérvári főesperesség)
Esperesi kerületek Pilis és Fejér megyék területén Fejér és a Pilis megyei plébániák egy igazgatási egységet alkottak. Pöstyénit, aki egy Fejér megyei település, Vál plébánosa volt, első esperesi előfordulásakor, 1725- ben a budai kerület esperesének nevezték.321 A kortársak azonban annak ellenére, hogy egy esperes állt a két megyét, Pilist és Fejért felölelő térség élén, megkülönböztették egymástól a két kerületet. Első alkalommal az 1726- ban elvégzett egyházlátogatás jegyzőkönyvének címlapján maradt fenn a két terület megkülönböztetésére utaló budai és váli kerület megnevezés.322 Az összeírásban azonban nem tettek különbséget a két kerület között, any- nyira, hogy a pilisi és a Fejér megyei plébániák egymással keveredve találhatók meg benne. Pöstyéni 1733-ban kanonoki stallumot kapott, utóda az esperesi tisztségben Maszár András, a Pilis megyei Torbágy plébánosa lett. Az ő hivatali ideje alatt keletkezett források már következetesen budai és fehérvári kerületről tudósítanak (districtus Albensis & Budensis).323 Az évtized derekán a Helytartótanácsnak küldött plébánia-összeírás már külön sorolta fel a budai és a fehérvári kerületbe tartozó plébániákat, bár ekkor még bizonyíthatóan egy esperes irányította a két megyében fekvő plébániákat.324 A kerület fehérvári és budai kerületre történő szétválása előtt a nyugati területek leválását kell említenem. Az 1728-as és 1732/33-as összeírások tanúsága szerint ebbe a kerületbe tartozott Pilis és Fejér megyéken kívül Veszprém megye püspökség alá rendelt felének nagyobb része is.325 A hatalmas területű, bizonyára nehezen irányítható kerületből először a Veszprém megyei plébániák váltak ki 1733-1734 körül a veszprémi (székesegyházi) esperesi kerület létrehozásával összefüggésben. A két kerület határáról pontos információk nem állnak rendelkezésre, mivel ekkor Fejér megyében Székesfehérvártól nyugatra nem voltak plébániák, amelyek hovatartozásáról szólhatnának az összeírások. Fejér megye Mór-Bodajk-Iszkaszentgyörgy vonaltól nyugatra fekvő sávja ekkor még lakatlan volt. Ettől délre pedig részben a székesfehérvári 321 Districtus Budensis vice-archi-diaconus 1725. V. 14. MNL VeML Xll.l.i.aa. tóm. 7. no 863. [169]. 322 „... in co[mi]t[a]tibus verő Pest, Pilis & Sold unitlis], Albenlsi], Szaladienlsi], Simighienlsi], districtibus autem Budenlsi], Vállienlsi], Keszthelien[si], Szala Egerszeghienlsi] et Kaposienlsi] existentiulm] r[evere]ndorum d[omi]nor[um] in X[ris]to fratrulm], curatorum parochorum parochiarlumlve administratorium] introsertorum facta est canonica visitatio in anno D[omi]ni 1726" SzPL no 117. további jelzet nélkül. 323 Maszár András torbágyi plébános elbocsátójának címe például a következő: „Dimissionales Rleverendi] D[omi]ni Vice Archi Diaconi Districtus Budenisis] & Albenisis]". 1736. XII. 13.: VÉL 1.1.39.b. tom. 1. 287-288. idézett rész 287. 324 1 735. XI. 21.: MNL OL C 38 Dicec. Veszpr. no 1. 255v-258r. (fehérvári) és 258v-261r. (budai); az egységes vezetésre lásd az előző jegyzetet. 325 Veszprém megyéből Palota és Öskü plébániája tartozott 1728-ban ehhez a kerülethez. Két év múlva Városlődre került plébános, őt és foki társát 1732/33-ban még itt vették számba. Előbbit 1728-ban a somogyi kerületben írták össze. A Veszprém megye Zalába ékelődő szögletében lévő nagyvázsonyi és vöröstói plébániák ekkor a keszthelyi kerülethez tartoztak egészen az önálló veszprémi esperesi kerület létrehozásáig. 1728: VÉL 1.1.13. fase. 1. no 1. és no 2.; 1732/33: VÉL 1.1.13. fase. 1. no 10. 119
