Szűts István Gergely: Üzlet és diplomácia. A Gulden Gyula vezette Herendi Porcelánmanufaktúra - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 36. (Veszprém, 2015)

A hétköznapok

A HÉTKÖZNAPOK

A mintatár belső kiállítóhelye

Ilyen jellegű névtelen levelek feltételezhetően nem lehettek ritkák, azonban az érintettek megfelelő módon kezelték mindezt. Gulden tervezett és ad hoc programjai ellenére igyekezett bizonyos meghatározott rutin szerint élni. A napi szintű szervezési feladatok mellett ebédjét, amikor csak tehette, otthonában költötte el. Ez a Duna utcában nem volt annyira nehéz, hiszen csak a harmadik emeletre kellett felmennie. A vasárnapokat, - halaszthatatlan esetek kivételével - családjának szentelte. Ilyenkor gyakran látta vendégül testvéreit, főként Róbert bátyját és családját. Lánya visszaemlékezése szerint a családfő templomba csak nagyobb ünnepek alkalmával járt, a család többi tagja viszont rendszeresen látogatta a budai református templomot.

Testvérei közül - már csak a közös munkából adódóan is - a Herenden élő Rezsővel volt legszorosabb kapcsolata. Agglegény bátyja 1936-ban, 57 évesen jelentős ügyviteli tapasztalattal került Herendre, ahol rövidesen műszaki igazgatóként a gyár működését felügyelte. A Gulden testvérek életével kapcsolatban a legtöbbet éppen róla tudunk. Az első világháborúban a 68. császári és királyi gyalogezredben szolgált, ahol 1915-ben a 9. menetszázad parancsnoka lett. Miután hét éves szibériai fogságából hazatért, Bécsbe költözött, és a

65