Szűts István Gergely: Üzlet és diplomácia. A Gulden Gyula vezette Herendi Porcelánmanufaktúra - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 36. (Veszprém, 2015)

Gulden Gyula üzletpolitikája

Üzlet és Diplomácia

A gyár főépülete az 1930-as évek elején

Egyrészt a visszatérő problémát jelentő, raktárra való termelés leállítását, a feladatkörök még egyértelműbb elosztását, másrészt a gyártás során megmaradó melléktermékek hasznosítása érdekében kályhagyár felállítását javasolta.137 Kályhagyár létesítésével korábban Farkasházy Jenő is próbálkozott, azonban esetében mindez rövid életűnek bizonyult. Az kétségtelen, hogy a nagyobb európai gyárak (Sevres, Meissen, Koppenhága) a gyártás során keletkezett melléktermékeket már régóta kályha- és fayence (fajansz) gyáraikban hasznosították. Ez esetükben újabb bevételeket és piacszerzési lehetőségeket jelentett.

A kályhagyár tervét már 1923-ban, első európai szakmai körútjáról hazatérve Gulden Gyula is megfogalmazta. Az ötlet akkor végül nem valósult meg. Azonban a borúlátó gazdasági előrejelzések, a visszaeső érdeklődések és megrendelések miatt 1930-ban előremenekülési megoldásként újból időszerűnek tűnt a beruházás előkészítése.

A kályhagyár létrehozásának folyamata jól tükrözi, milyen professzionális módon kezelte Gulden és az igazgatósági tanács a vállalat működtetését. Az új beruházás terve 1931-re nyerte el végső formáját. Az ehhez szükséges pénzt hitel formájában az Ipari Jelzálogintézet biztosította. A hitelszerződés aláírását követően megbízták Emil Rosenthal berlini mérnököt, hogy műszaki

137 MNL VeML XI.46.c.aa.I.l.tétel. 1930.május 31.

54