Szűts István Gergely: Üzlet és diplomácia. A Gulden Gyula vezette Herendi Porcelánmanufaktúra - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 36. (Veszprém, 2015)
Gulden Gyula üzletpolitikája
Gulden Gyula üzletpolitikája Gulden Gyula üzletpolitikája Gulden már a vállalathoz való belépését követően hangsúlyozta, hogy komoly szakmai és pénzügyi sikereket csak az exporthálózat kiépítésével lehet elérni. Ugyan már 1923 novemberében az üzleti partnerek meglátogatására egy kisebb európai útra küldték, majd a következő két-három évben többször is utazott, az export irányait alapvetően mégis Farkasházy Jenő határozta meg. Gulden elképzeléseit csak 1926 nyarától, Farkasházy halálát követően tudta megvalósítani. Tervei saját bevallása szerint egyik párizsi útja után váltak véglegessé. Miután 1926 őszén ügyvezető igazgatóvá nevezték ki, első útja a hagyományosan jó piacnak számító Párizsba vezetett. Itt találkozott Geo Rouard porcelán-nagykereskedővel, akivel több órán keresztül beszélgetett az ágazatban rejlő lehetőségekről. Rouard nemcsak üzleti, hanem gazdaságpolitikai szempontból is fontos személy volt Gulden életében, nem utolsó sorban azért, mert a francia kereskedő a páneurópai mozgalom lelkes támogatója volt.115 Visszaemlékezés szerint Rouard-ral való találkozásuk során először mindig az egységes Európa ideája került szóba, és csak azt követően az üzlet.116 Párizsból tehát már egy szinte kész üzletfilozófiával tért haza. Ennek megfelelően Franciaország mellett a korábbi évtizedekben is jó felvevőpiacnak számító Angliában, Németországban és Svájcban kezdett új kapcsolatok kiépítésébe. Az új ügyvezető igazgató az (export) értékesítés kapcsán komolyabb szerepet szánt a fővárosi irodának és mintatárnak. Az alig két éve működő központ munkarendjét és struktúráját nyugat-európai példákra támaszkodva határozta meg.117 Ezzel más nagyvállalatokhoz hasonlóan a menedzsment, a tényleges irányítás a cég budapesti központjába került át.118 Gulden 1926-ban nemcsak Párizsban, hanem ifjú feleségével év végén Olaszországban és Svájcban is üzleti ügyben járt. Hivatalos útjai során fontos szerep jutott a családi és rokoni nem hivatalos találkozóknak. Erre egy jó példa svájci útja, amelynek kapcsán lényegesnek tartotta megjegyezni, hogy a Gerbeaud családnak köszönhetően Bázelben sikerült több kereskedővel is 115 Gulden é.n. 40. 116 Gulden é.n. 40. 117 A német porcelánkereskedelem szereplőinek hasznos tanácsokat adott az a kiskönyv, amelyben a névválasztáson át, a kuncsaftokkal való kapcsolatig számos hasznos ötlet szerepelt. Ennek Németországban ekkor már komoly hagyománya volt. Brey 1928. 118 Hanák 1982: 582. 47
