Szűts István Gergely: Üzlet és diplomácia. A Gulden Gyula vezette Herendi Porcelánmanufaktúra - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 36. (Veszprém, 2015)
Az ügyvezető igazgató első éve
Üzlet és Diplomácia Gulden üzleti filozófiája teljesen új színt vitt a korábban gyakran rendszertelenül működő porcelángyár kereskedelmi életébe. Természetesen ennek megvalósításához a személyi feltételek mellett megfelelő tőkére is szükség volt. Az IOKSZ és rajta keresztül a magyar állam megjelenése olyan csatornákat is megnyitott, amelyek más európai konkurens vállalatok számára már régóta elérhetőek voltak.107 Az IOKSZ megjelenésével intenzívebbé vált a hivatalos levelezés a részvénytársaság és a minisztériumok között. Ezek a dokumentumok egyrészt a napi ügymenetről tudósítanak, másrészt viszont - különösen majd az 1930-as évek közepétől - már minisztériumi porcelánmegrendelések részleteit is tartalmazzák.108 A formális keretek mellett legalább annyira fontosak voltak azok az informális találkozás és kapcsolatok, amelyek az üzleti élet velejárói voltak akkoriban is. Gulden 1926 decemberében az elmúlt fél év következetesen véghezvitt üzleti tárgyalásainak eredményeként értékelte, hogy a magyar külügy részéről komoly érdeklődés mutatkozott a herendi porcelánok iránt. Ez év végén előbb a madridi, majd a brüsszeli követségek árajánlatokat kértek magyar koronával díszített készletekről.109 Egy hónappal később pedig Woracziszky Olivér madridi követ a korábban elküldőiteken túl még egy százhuszonhat darabos étkészletről is árajánlatot kért.110 111 Nemcsak a külügy, hanem más minisztériumok esetében is szempont lett a hazai porcelántárgyak vásárlása. 1927 nyarán például a belügyminisztérium hivatalos fogadószobájába két herendi kínai vázát, valamint egy darab díszkagyló alakú névjegytartót rendelt."1 Úgy tűnt, hogy a bizonytalan és folyamatosan mozgásban lévő piac mellett az állami megrendelések talán kiszámít- hatóbbak lesznek. Az 1929-es gazdasági válság azonban alapjaiban vetette vissza a porcelánágazatot és mindkét csatorna megrendeléseit. Az 1926-os esztendő nemcsak munka, hanem magánéleti szempontból is fontos mérföldkőnek számítottak Gulden Gyula életében. Április 19-én feleségül vette jegyesét, Edmée Pittardot. Házassági tanúik a férj testvére, Gulden Róbert valamint a mennyasszony nagybátyja, Elischer Vilmos voltak. Felesége 1904-ben született Genfben, édesapja Edmond Pittard ügyvéd, a Genfi Egyetem tanára, míg édesanyja, Gerbeaud Emil legidősebb lánya, Gabriella volt. Gulden apósának már a századfordulótól kezdődően jó üzleti és baráti kapcsolatai voltak Magyarországon. 1910-től a Kugler Utóda 107 A legismertebb gyárak, így Meissen, Nyphemburg vagy Koppenhága fejedelmi és/vagy állami fenntartásúak voltak, így egyrészt komoly tőke-, másrészt biztos megrendelői háttérre számíthattak. we д gy^r irattárában külön mappák tartalmazzák - sajnos csak szórványosan - az egyes minisztériumokkal folytatott levelezéseket. MNL VeML XI.46.c.a: III.l-12.tétel 109 MNL VeML XI.46.c.aa.l7.tétel 110 MNL VeML XI.46.c.aa.III.7.tétel. 111 MNL VeML XI.46.c.aa.III.2.tétel. 44
