Szűts István Gergely: Üzlet és diplomácia. A Gulden Gyula vezette Herendi Porcelánmanufaktúra - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 36. (Veszprém, 2015)
Gulden Gyula a Herendi Porcelángyár Rt. alkalmazásába kerül
Gulden Gyula a Herendi Porcelángyár Rt. alkalmazásába kerül RÉSZVÉNYUTALVÁNY. A „HERENDI PORCELLÄNGYÄR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG" JELEN UTALVÁNY ELLENÉBEN 1923 OKTÓBER 1-TÖL KEZDVE 100 AZAZ SZÁZ DARAB EGYENKÉNT 400 К NÉVÉRTÉKŰ, TELJESEN BEFIZETETT TÁRSASÁGI RÉSZVÉNYT FOG A BEMUTATÓNAK KISZOLGÁLTATNI. BUDAPEST, 1923 AUGUSZTUS HAVÁBAN. HEBENDI P0BCELLÁN6YÁB BESZVENYTABSASAG. Herendi részvény sem sikerült értékesíteni, azaz a bevételi oldalt növelni. Ennek természetesen több oka volt, így az említett szerkezeti problémák mellett olyan objektív tényezők, amelyek az egész ágazat helyzetét befolyásolták. A legfontosabb a háború utáni politikai és gazdasági szerkezetváltás hatása az európai porcelánpiacra. A Herend szempontjából meghatározó közép-európai országok porcelániparát vizsgálva jól látszik, hogy a 1920-as évek közepére lassú visszarendeződés volt tapasztalható. így a cég szempontjából legfontosabb német ipar mellett, a saját állami keretek közötti új cseh termelés vett nagy lendületet.90 Az európai porcelángyártás központjának számító Németország ezekben az években komoly konkurenciát kapott, a termékeiket mérsékeltebb árakon értékesítő Csehszlovákiától és részben Franciaországtól.91 Egy ilyen nemzetközi környezetben különösen nehéz helyzetben volt az alapvetően exportra berendezkedő, újjáalakuló magyar vállalat. Pozícióit jól érzékelteti, hogy Csehszlovákiában pedig 1923-ban 64 gyár és száznál több festőműhely működött, több mint húszezer alkalmazottal.92 Míg Németországban négy évvel később 364 olyan porcelángyár működött, ahol tíz főnél több munkavállalót alkalmaztak.93 90 Németországban a hiperinfláció 1923-ban tetőzött, ám a következő esztendőben a porcelániparban is jelentős javulás következett be. Hanoid 2010:12. 91 Hanoid 2010:13. 92 Trömel 1926: 20. 93 Die deutsche...1931:69. 39
