Szűts István Gergely: Üzlet és diplomácia. A Gulden Gyula vezette Herendi Porcelánmanufaktúra - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 36. (Veszprém, 2015)
A Herendi Porcelángyár a 20. század első évtizedeiben
Üzlet és Diplomácia A Herendi Porcelángyár a 20. század első évtizedeiben A Veszprémtől nyugati irányban alig húsz kilométerre fekvő községben - ahol a 20. század első felében átlagosan mintegy 1100, döntően német anyanyelvű lakos élt - 1826-ban alalapított porcelángyárat Stingl Vince.66 Valójában azonban utódja Fischer Mór volt az, aki kiváló üzleti érzékének köszönhetően a század közepére Európa szerte ismerté tette Herend nevét. Farkasházy Jenő 1896-ban vette át a nagyatyja, Fischer Mór által felvirágoztatott gyárat, és bár irányításával az üzem az elkövetkező 25 esztendőben komoly szakmai sikereket, jelentős újításokat ért el, Herend pénzügyi helyzetét nem sikerült stabilizálnia. Ennek számos oka volt: legfőképpen az, hogy Farkasházy művészként elsősorban az alkotással kívánt foglalkozni, a vállalkozás menedzsment része egyáltalán nem érdekelte. A pénzügyekre szinte csak szükséges rosszként, kötelező elemként tekintett. Ennek természetesen meglett az eredménye, nem véletlen, hogy vezetése alatt a komoly nemzetközi sikerek ellenére Herend többször is csőd közeli helyzetbe került.67 68 Bár Farkasházynak kiterjedt kapcsolatai voltak nemcsak a művész, hanem a politikai és gazdasági életben is, ennek ellenére egészen az első világháború végéig komolyabban nem gondolkodott az egyszemélyes vállalkozás strukturális átszervezéséről. A háborút követő bizonytalan hónapok, majd az 1919-es esztendő eseményei azonban mély aggodalommal töltötték el, olyannyira, hogy legnehezebb napjaiban még a kivándorlás gondolatával is foglalkozott. Rokonai és barátai rábeszélésére végül maradt, és 1920 nyarától nagy tervekkel vágott bele a gyár újjászervezésébe. Meghívására ügyvédje és jó barátja, Várady Gábor ez év szeptemberében több napot töltött Herenden, és felmérte a vállalat aktuális állapotát. Várady első látogatását követően egyáltalán nem volt borúlátó, sőt az ingó vagyon és az egyedi, felbecsülhetetlen értékű minták alapján komoly lehetőségeket látott a porcelángyárban. „A gyár teljesen jó állapotban van. Farkasházy a gyár renoválását ez évben megkezdte, és jövőre folytatja."6* Osztotta a tulajdonos filozófiáját, amely szerint a tömegáruk 66 Az 1910-es népszámlálás adatai szerint Herenden 1174 fő élt, akik közül 1005 német, és 169 személy magyar anyanyelvűnek vallotta magát, in: MSK 1912: 74-75. 67 Szűts 2011: 40-55. 68 MNL VeML XI.46.b.aa. 37. tétel. A gyár felméréséről készült bizalmas jegyzetek. 1920. 30
