Szűts István Gergely: Üzlet és diplomácia. A Gulden Gyula vezette Herendi Porcelánmanufaktúra - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 36. (Veszprém, 2015)
A Herendi Porcelángyár Rt. államosítása
Üzlet és diplomácia a bevételt jelentő korábbi nyugat-európai és amerikai felvevőpiacok, kapcsolatok szűntek meg vagy erősen korlátozódhattak. Ez a fajta kettősség az államosított vállalat személyzeti politikájában is megfigyelhető volt. Egyrészt megvolt a megbízhatatlannak vélt alkalmazottak listája, másrészt ezeknek a személyeknek a szaktudása, tapasztalatai egyelőre nélkülözhetetlenek voltak ahhoz, hogy az állami vállalat működni tudjon. Pór Imre vállalatvezető az Iparügyi Minisztériumba küldött jelentésében jól érzékelteti ezt az ellentmondásos helyzetet. „ Egymás után zárulnak be az eddigi piacok, így az utóbbi időben a skandináv piac, mely azelőtt a herendi gyár egyik legfelvevőképesebb piaca volt. Ettől függetlenül nem áll rendelkezésre a kellő exportszervezet sem, nincs meg a megbízható képviseleti rendszer, mert a vállalat tulajdonosa, dr. Gulden Gyula intézte Svájcban a vállalat teljes exporttevékenységét. Nevezett úr az Artica Ltd. zürichi cég beltagja, mely cég általános képviselettel rendelkezik a legfontosabb export országok részére. Nem lehet számítani, hogy az államosítás után ez a vonal felhasználható lesz. Egyébként az exportot irányító tisztviselők Dr. Gulden rokonai vagy emberei, úgyhogy nem ajánlatos egyelőre az exportot forszírozni addig, ameddig új összeköttetéseket nem építettünk ki.s'3 Pór Imre vállalatvezető, aki több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkezett, valóban jól mérte fel, hogy az export tekintetében az előző vezetéshez lojális tisztviselők „távozásával" szinte kilátástalan helyzetbe kerülhetne a vállalat. Ennek érdekében igyekezett munkaviszonyukat minél tovább fenntartani, ezzel azonban szembekerült az üzemi bizottság és a helyi MKP terveivel. A nyílt konfrontáció elkerülése érdekében április 6-án, az államosítási törvényre hivatkozva felfüggesztette ugyan Kummer László munka- viszonyát, ám elbocsátásáról nem rendelkezett.513 514 Az üzemi bizottság ezzel azonban nem elégedett meg, és a következő hetekben folyamatosan követelték Kummer munkaviszonyának megszüntetését.515 Végül, május 7-én közvetlenül az Iparügyi Minisztériumhoz fordultak, ahonnan a következő héten megérkezett a volt kereskedelmi igazgató munkaviszonyának megszüntetése. Kummer esete jól példázza, hogy a diktatúra kiépülésével együtt járó politikai kizárólagosság hogyan írt felül minden szakmai, adott esetben, kicsit túlzóan, akár nemzetgazdasági szempontot is. Kummer elbocsátását követően Gulden rokonai és egykori közeli munkatársai sem érezhették biztonságban magukat. Félelmük nem volt alaptalan, 1949. január 1-jével ugyanis megszüntették Gulden húgának, Husserl Kittynek és férjének, Kovács Elemérnek a munkaviszonyát. Gulden másik testvéréről, Jolánról annyit tudni, hogy 1953-ban még a gyárban dolgozott, azonban az évtized végén ő is távozott Herendről. 513 MNL VeML XXIX.50.a. 3. tétel. 514 MNL VeML XXIX.50.a. 3. tétel. 515 „Már több ízben tudtára adtuk Önnek, hogy ebben a kérdésben nem változtatunk." MNL VeML ХХ1Х.50.Э. 18. tétel. 156
