Szűts István Gergely: Üzlet és diplomácia. A Gulden Gyula vezette Herendi Porcelánmanufaktúra - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 36. (Veszprém, 2015)
A Herendi Porcelángyár Rt. államosítása
Üzlet és diplomácia tót, Kummer Lászlót tartották egyértelműen az előző vezetés embereinek. Kümmert és Kovácsot az üzemi bizottság ezen kívül 1944. októberi kinevezésük miatt is támadta. Emlékezetes, Gulden Gyula egyik utolsó intézkedésével kereskedelmi és műszaki igazgatónak nevezte ki őket, amit azonban az üzemi bizottságban a nyilas rendszerrel való kollaborációnak tekintettek. Ez a vád ismerve a gyár akkori működését, a front átvonulásának eseményeit, teljesen alaptalan volt. Emellett pedig az igazoló bizottság sem talált semmilyen terhelő adatot egyik tisztviselő kapcsán sem.507 Gulden két húga esetében elég volt pusztán a testvéri kötelék ahhoz, hogy gyanússá váljanak.508 Négyük közül mégis Kummer Lászlót tartották a legmegbízhatatlanabbnak, ezt bizonyítja, hogy már az első értekezleten felvett jegyzőkönyvben külön kitértek személyére és feladataira. Kummer számára hamar világossá vált, hogy rövidesen eltávolítják a vállalattól. Azonban mindkét fél tisztában volt azzal, hogy olyan tudással, tapasztalattal és ismeretséggel rendelkezik, amelyet az új vezetés a működtetés érdekében kénytelen igénybe venni. A korábbi kereskedelmi igazgatóra kimondatlanul addig volt szükség, amíg utódja kellő rutint nem szerez. Ennek érdekében beosztottak mellé egy olyan új üzemi tisztviselőt, aki a könyvelés és levelezés mozzanatai mellett az üzletfelekkel való tárgyalások során is figyelte őt. Az államosítás nem ment zökkenőmentesen, március 31-én kelt jelentésében Pór Imre ugyanis kénytelen volt megállapítani, hogy a volt vezér- igazgató szakértelemmel rendelkező emberei nélkül egyelőre nincs esély az exportügyek intézésére.509 Gulden két lánytestvére az export terén ugyanis olyan tudással rendelkezett, hogy munkakörüket egyelőre nem merték drasztikusan szabályozni. Gulden sógora, Kovács Elemér esetében megtartották ugyan korábbi munkakörét, azonban hangsúlyozták, az eddigieknél odaadóbb és lojálisabb munkát várnak tőle. Március 31-én, a vállalat budapesti székhelyének még ekkor is helyet adó Duna utca 1. szám alatti Gerbeaud házban, hivatalos találkozóra került sor.510 A megbeszélésen Pór Imre és Hubay Cebrián Andor, volt ügyvezető igazgató 507 MNL VeML XI.46.c.aa. 1.19. tétel. 508 „dr. Post Henrikné üzemi tisztviselő. A vállalat külföldön élő volt tulajdonosának testvére. Az üzemi bizottság, a pártok képviselői megítélése szerint nevezett a gyárban történtekről állandóan tájékoztatja a vállalat külföldön élő tulajdonosát." Pór Imre jelentése az Iparügyi Minisztériumnak, 1948. március 31. MNL VeML XXIX.50.a. 7. tétel. 509 „Minthogy a vállalat tulajdonképpen családi részvénytársaság (Gulden-Gerbeaud), az a különleges helyzet állt elő, hogy a vállalat alkalmazásában és pedig felelős pozíciókban sok családtag ül, kiknek jelenléte a megváltozott viszonyok következtében nem lenne kívánatos. Tekintettel azonban arra, hogy ezen családtagok szakismeretére egyelőre megítélésem szerint rövid ideig még szükség van, meg kell elégedni a szükséges rosszal, mely őket még egy ideig a helyükön hagyja." Pór Imre jelentése az Iparügyi Minisztériumnak, 1948. március 31. MNL VeML XXIX.50.3. 7. tétel. 510 MNL VeML XI.46.c.aa. VII.7. tétel. 154