Szűts István Gergely: Üzlet és diplomácia. A Gulden Gyula vezette Herendi Porcelánmanufaktúra - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 36. (Veszprém, 2015)
Gulden, az embermentő diplomata (Budapest, 1944)
I diplomaták, minisztériumi alkalmazottak, üzletemberek mellett Gulden feltételezhetően titkos futárként kaphatott szerepet. Visszatérve az 1944. áprilisi útjára, annyi bizonyos, hogy Gulden néhány nappal a vidéki magyar zsidóság gettóba kényszerítését követően távozott Svájcba. Az alpesi ország, mint semleges állam ezekben az években a németellenes, zsidómentő szövetségek legfontosabb helyszíne volt. Nem véletlen, hogy a budapesti portugál követ, Sampaio Garrido pár nappal Gulden hazatérése után, hivatalosan gyógykezelés címén szintén Svájcba távozott. Bázelből hazatérve, Guldennek a belpolitikai változások miatt egyre több feladata adódott. Napi munkáját nehezítette, hogy a követség április elején Budapest bombázása miatt a Hotel Ritzből a várostól ötven kilométerre lévő Galgagyörkre költözött. Itt a követségi alkalmazottakon kívül már nagyszámú menedékkérő is tartózkodott.330 A diplomáciai feladatai mellett a vállalattal kapcsolatos ügyei is bonyolódtak. Gulden május elején arról tájékoztatta a fronton lévő művészeti iz- gatót, Richter Aladárt, hogy maradék önállóságukat is elveszthetik, ha a kiszivárgott információk szerint az Iparügyi Minisztérium fogja meghatározni gyártási profiljukat.331 Ez azzal járhatna, hogy a luxusporcelán gyártást - ahogy már Németországban - itt is beszüntetik és helyette műszaki porcelánokra való átállásra kötelezik a gyárat. A rendelkezés teljes profil- váltásra kényszerítette volna a vállalatot, amelynek azonban sem szakmai, sem pénzügyi feltételei nem voltak adottak. Gulden más, kritikus helyzethez hasonlóan most is azonnal megpróbálta kapcsolati tőkéit megmozgatni és a vállalat számára kedvezőbb döntést kiharcolni. A folyamatosan változó politikai, gazdasági és hadászati viszonyok miatt az ügy azonban hol előtérbe került, hol halasztódott. A következő hónapokban a vezérigazgatónak a gyár maradék önállóságának és strukturális kereteinek megőrzéséért kellett harcolnia. A német megszállással a portugál követség feladatai is átalakultak, különösen azután, hogy a Svájcba távozó Garridó helyett május elején Alberto Carlos de Liz-Teixeira Branquinho követségi titkárt delegálták Magyarországra.332 Itt fontos megjegyezni, hogy Magyarország német megszállása miatt Portugália június 5-től ügyvivői szintre építette le képviseletét.333 Garrido még elutazása előtt, május 5-én az addigi legsúlyosabb incidensről értesítette Lisszabont.334 E szerint április 30-án előbb a Gestapo, Gulden, az embermentő diplomata 330 Bán 2003. http://www.valosagonline.hu/index.php?oldal=cikk&cazon=93&lap=4 331 MNL VeML XI.46.c.aa.VIII. 14.tétel 332 Alberto Carlos de Liz-Teixeira Branquinho (1902-1973) Magyarországra kerülése előtt Kínában látott el diplomáciai feladatokat, majd a háborút követően az Egyesült Államokban, Venezuelában és több európai országban képviselte hazáját. 333 Bán 2003. http://www.valosagonline.hu/index.php?oldal=cikk&cazon=93&lap=4 334 Bán 2003. http://www.valosagonline.hu/index.php?oldal=cikk&cazon=93&lap=4 113
