Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)

2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai

A városépítés szakaszai cára merőleges épületek sarokszekciói közé tervezett, utcával párhuzamos sávházakat visszahúzták. Az utca nyugati oldalára kockaházak kerültek. Lehetővé téve a nyugatra eső zöldterülettel való szervesebb kapcsolatot. Az utcát enyhe ívelése kellemessé teszi. A lakótelep déli, Petőfi utcai be­építése változatos építési vonalat követ. A beépítési vonal elszakad a Petőfi Sándor utca mai nyomvonalától. Ennek oka az, hogy a lakótelep építésének a kezdetén a Torna-patak rendezését még nem végezték el, és ezzel ösz- szefüggésben a Petőfi utca nyomvonalának a vezetését sem egyenesítették ki. A Május 1 térről induló épületszárny egy rövid szárú Z alakot vesz fel. A Móra Ferenc utca indítása egy aszimmetrikusan formált térről történt. Az Erőmű-lakótelep tervén megfigyelhető a szocreálra jellemző tengelyes szerkesztés és szimmetria alkalmazása. A központi tér és a Május 1. tér, vala­mint a Kosztolányi utca komponált tömbjei mutatnak erre példát. Tengelyes szerkesztés és a szimmetria alkalmazásának szép példája a Móra Ferenc utca megkomponálása, amely meg is valósult. Szerencsére, mert a város talán legszebb utcája lett. Az utca, különösen a Móricz Zsigmond utca és a Frankel Leó közötti szakaszának mindkét oldalát szimmetrikusan elhelyezett és for­mált háromszintes, magastetős épületekkel kísérték. Még a loggiákat illetve erkélyeket is azonos módon alakították ki a szemközti épületeken. Az utcá­nak egyértelmű irányt adtak. Az utca tengelye a Kossuth iskola főhomlok­zatára vezették. A tervet szemlélve szembeötlő, hogy a tervezők alkalmazták a kötelező kánont (a szimmetriát, stb.), de ahol csak lehetett, enyhítették. Elkerülték a Móra Ferenc utca indításánál, a főtér kialakításnál, a tömbök formálásánál. Ezáltal egy fajta dinamikát vittek a lakótelep kialakításába. A terv létrehozta a lakótelep szerkezetét, és utcahálózatát, amely a későbbi­ek során alig módosult. A Móra Ferenc utca első szakaszának felépítése, és a Kossuth iskola telepítése e terv szerint történt meg. A szomszédsági egység szerkezetét is e terv alakította ki (2.6 ábra). Az 1. szomszédsági egység terve 1954 júniusában készült el. A terv így egy időben születhetett a városkompozíciós tervvel, sőt meg is előzte azt három hónappal. A lakótelep beépítése a városkompozíciós tervben meg­egyezik e terv tartalmával. A kérdés az, hogy az 1954. évben készült terv módosította-e az 1951. évi rendezési tervet, vagy már korábban, 1952 és 1954 között készült egy rendezési terv? Az utóbbit valószínűsíthető. Egyébként az Építészeti Tanács Titkárságának 1954. július 21-én kelt levele szerint a Tanács az 1. szomszédsági egység módosított beépítési tervét kikötésekkel jóváhagyta.131 A kikötések között szerepelt: az egyes tömbök tervét úgy kell ütemezni, hogy azok a beépítés folyamán önmagukban is építészeti egy­séget alkossanak, a „CS" típusú lakásokat az utcakép szempontjából ne a súlyponti helyre telepítsék. 131 Forrás: Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal Tervtára, 20 és 36 91

Next

/
Thumbnails
Contents