Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
A városépítés szakaszai szintszámú épülettömegből kiemelkedő tornyos tanácsházával, a kultúrpalotával, a szállodával, és az irodaház tömegével jelezték a településközpont helyét. A település megfelelő pontjaira magasabb szintszámú épületeket helyeztek el városképi hangsúlyt képezve. így a Sport utca indításánál egy F+4 emeletes épületet, valamint a település északi bevezetésénél, a Kossuth utca mellé, egy magasabb épületet helyeztek el. A Váruta vasút közeli házsorainak látványát városképileg kedvezőnek minősítették a tervezők. A területet mégsem kívánták tovább fejleszteni, mivel a város szerkezetébe nem látták integrálhatónak. Az erőmű és a Torna-patak közti területet salak lerakás céljára jelölte ki a korábban elkészült általános terv. Javasolták, hogy e helyett családi házépítés céljára használják fel a területet. Összefüggő zöldterület kialakítására törekedetek a patakparti sétány, a kastélykert, a Templomdomb, és a kaszinó előtti park felhasználásával. A kompozíciós tervhez szanálási terv is készült, Wossala György munkájaként. Az akkor 60-70 éves lakóépületek zömmel egyszobás lakásokat foglaltak magukban. Az épületek 70 %-a vályogból, 10 %-a kőből, és 20 %-a téglából készült. A tervben szereplő átépítések végrehajtásához 178 lakóépület lebontását tervezték. A bontás költségét 8 millió Ft-ra becsülték. 3.574 darab új lakás építését tervezték, amelyből, 656 már állt. A városkompozíciós terv helyszíni tárgyalása 1954. szeptember 22-én zajlott le Ajkán. A tárgyalásról készült jegyzőkönyv szerint az egyeztetésen részvettek a megyei, a járási és a községi tanács, valamint a település legfontosabb üzemeinek a képviselői. Megállapították, hogy Ajkán kevés az építésre alkalmas terület. A tervet a LAKÓTERV tervvéleményező bizottsága 1954. október 4-én dicsérettel elfogadta. Az eddigi tervekhez képest ez a terv közelítette meg leginkább a rendezési tervekkel szemben támasztott követelményeket, de még mindig nem elégítette ki azokat. A terv nem foglalkozik a település teljes területével. A területfelhasználási és az övezeti rendszer kialakítása elmaradt. A lakásszámmal, a beépítési szabályokkal, a közlekedési és közműrendszerrel foglalkozó munkarészek hiányoznak. Ahogy hiányzik a vizsgálati munkarész és a tervezési program is. Nem tudjuk, hogy ezek eredetileg sem készültek el, vagy csak a levéltári anyag hiányos. A tervet a szabályozási tartalom hiánya a beépítési tervekkel rokonítja. A terv kizárólag az új beépítésű területek épület konfigurációit tartalmazza, jelentősen építve a korábban - az 1. és 2. szomszédsági egységek és a városközpont területére - készült részletes rendezési tervekre. 6. Az Ajkai Közös Önkormányzati FFivatal tervtárában, 290. nyilvántartási számon található egy terv, amely „Ajka 1. szomszédsági egység beépítési terve" címet viseli. A terven 1945. évi VI. hó dátum szerepel. A tervet készítő tervező vállalat 1945-ben még nem létezett, a tervi tartalom megegyezik az 1954-ben elkészült városkompozíciós tervnek a két szomszédsági egységre vonatkozó tartalmával. A munka tehát nem készülhetett 1945-ben. Minden 87
