Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
Ajka építéstörténete A Béke utcát átvezették a Torna-patakon tengelyét a vasútállomás főhomlokzatára irányozva. A későbbi tervek ezt a szerkezeti elemet megtartották. Az út mellé a MÁV 120 lakást tervezett felépíteni, amely nem valósult meg. A tervezők új utat hoztak a Torna-patakkal párhuzamosan, attól északra a mai Csingeri úttól a Téglagyári utcáig. A belváros szerkezete ezekkel az úthálózati elemekkel hálós jelleget kapott. A tervezők, a település központját, a korábbi terveknek megfelelő helyen jelölték ki. A város központjának súlypontja változatlanul a Kossuth utca és a Petőfi utca csomópontjában maradt. Valamennyi fontosabb közintézményt a főtér köré telepítették. Ide került volna a tanácsház, a művelődési ház, a szálloda, üzletek, stb. A főtér körül csoportosuló épületek földszintjét árkádosra tervezték. A Templomdomb templomait egy törtvonalú sávházzal igyekezetek a látványból kitakarni. A gimnázium épületét a patak déli oldalára, a tervi szinten továbbvezetett Kossuth utca új Torna-pataki hídja közelébe telepítették. A település központjának, valamint az 1. és 2. szomszédsági egységeinek az alapszövetét a tömbtelkes, utcához igazodó zárt, keretes beépítés adta. A Nirnsee- kastélyt megtartotta kertjével együtt. Az eredeti verzió a kastélykert nyugati oldalának a beépítését tervezte, a központ lezárásaképpen. A tervzsűri bírálatára tekintettek el ettől a tervezők. Szintén a zsűri hatására került a központhoz közelebb - a mai művelődési házzal átellenben, a Torna-patak partjára - a gimnázium épülete, amely végül mégis csak az eredetileg tervezett helyén épült fel. A városkompozíciós tervben a timföldgyár lakótelepe, (akkori nevén MASZOBAL-lakótelep) az 1952-ben készült beépítési terv tartalmával azonos módon szerepelt. Az Erőmű-lakótelep beépítése azonban jelentősen változott a korábbi, 1951-ben készült terv tartalmához képest. Feltehető, hogy 1951 és 1954 között módosíthatták a lakótelep rendezési tervét. Ez a terv azonban nem került elő. Az első tervben szereplő nagy tömbös szerkezet helyett, több utcával 10-11 tömbre tagolta a lakótelep területét. A lakótelep így kialakított úthálózati szerkezete, némi eltéréssel megfelel a mainak. Ez a terv foglalkozott először a városközponttól keletre eső területtel, amely a 3. szomszédsági egység része volt. A bakonygyepesi úttól keletre fekvő terület épületeinek jó részét megtartotta, a Kossuth utca házait sem tervezte lebontani. A Nirnsee-kastély parkját többszintes épületekkel határolta körbe, mintegy elválasztva a megmaradó családi házas területtől. A tervezők a vasútállomás előtti térre többszintes beépítést terveztek. Az Alkotmány utcát a zárt térfalakkal kialakított térre az épületsorban kialakított áthajtón keresztül vezették be. A különböző jellegű beépítési módok egymás melletti- ségének városképi következményeivel nem számolt a terv. A tervezők város kontúrját (sziluettjét) azonban megkomponálták, figyelemmel voltak arra a négy irányra, amelyből a város, a felé közeledő előtt megjelenik. Határozott kontúrok kialakítására törekedtek. Az F+2 átlag 86
