Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
Ajka építéstörténete gét elbontásra ítélték, hogy helyet adjanak az új városközpontnak. A vizsgálati munkarészek megállapításai után meglepetésként hatott, hogy nyolc épület (a három templom, az evangélikus papiak és a tanítói lak, a tanácsház, a Nirnsee-kastély, és az üveggyári kastély) kivételével mindent lebontásra ítélt a tervező. A városközpont rendezési terve, a lebontással felszabadított terület szerkezetébe, több új elemet hozott. Ebben a tervben jelent meg először a bakonygyepesi úti áttörés, amelyet továbbvezetett - az 1951. évi általános rendezési tervnek megfelelő útszakaszon - a Csikólegelőre, a tervezett vasúti felüljárón keresztül. A javaslat megvalósult. A Kossuth utca egyenes továbbvezetését déli irányba ennek ellenére megtartották. A következő fontos új úthálózati elem a Fürst Sándor utca kivezetése a Rákóczi utcára, a mainál kedvezőbb műszaki paraméterekkel. Ez az elképzelés nem valósult meg. A terv, az „új szocialista város" főterét a Kossuth utca és a Petőfi utca kereszteződésében jelölte ki. A kialakult súlyponton tehát nem változtattak. A tervező az utak kereszteződése által alkotott negyedekbe helyezte el a fontos városi szintű intézményeket. Az északnyugati negyedbe, a Templomdomb lábánál - a mai három kockaház helyére - a tanácsház, mellette egy irodaház és végül a rendelőintézet került. A délnyugati negyedben egy 30 szobás szálloda étteremmel, valamint a mozi talált helyet. A délkeleti negyedben a kultúrház épült volna fel. Az északkeleti negyedet egy keretes beépítésű, a tanácsházat is magába foglaló lakóépülettömb telepítettek, amely a katolikus templomot nyugatról és északról karolta át. A kereskedelem önálló épületei (áruház) még hiányoztak a palettáról. A terv arra vonatkozóan, hogy az épületek földszintjén üzleteket terveztek-e nem ad felvilágosítást. A terv szerint a Templomdombot háromszintes épületek zárták el a központi tértől. Mintha el akarták volna kerülni, hogy a klerikális szellem rácsorogjon a zsenge szocialista hajtásokra, növekedésüket veszélyeztetve. A város- központ funkcionális szerkezete közel sem annyira differenciált, mint a mai. A már említett városi színtű intézmények mellett a gimnázium jelent meg a tervben, jelenlegi helyétől délebbre, továbbá két lakótömb belsejében egy- egy gyermekintézmény. A lakóépületeket öt lakótömbbe szervezve telepítették a megnyitott keretes beépítési módnak megfelelően. A Torna-pataktól délre fekvő háromszög alakú, jelentős nagyságú területre nem terveztek beépítést. A mély fekvésű, vízjárta területet nem tartották beépítésre alkalmasnak. A „kultúrpark"-ként való hasznosítására tettek javaslatot. A városközpont épületeit egységesen háromszintesre és magas tetővel ellátva tervezték. Meglepő, hogy a szocreál kánonjával szemben, és annak ellenére, hogy városközpont volt a tervezés tárgya a reprezentativitásra való törekvés visszafogottnak minősíthető. A szimmetria, mint komponálási elv csak a lakótömbök szerkezetének kialakításában volt tetten érhető. A beépítés koncepciózusságától a tervezett épületek építészeti minősége elmaradt. 84
