Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
A városépítés szakaszai azok megfelelő helyéről és környékének kiképzéséről már a városrendezés keretében kellett gondoskodni. A fejlesztési terv szükségletekre reagál, meghatározza az építési feladatokat, a rendezési terv, pedig szabályozza a megvalósulás módját. A törvény a terv alapvető céljaként tűzte ki: megállítani a kedvezőtlen városkép alakulási folyamatokat és a jövőre nézve határozott irányt szabni. A közérdek érvényesítése volt a törvény alapvető célja. A rendezési terv készítése során a szomszédos város általános rendezési tervét is figyelembe kellett venni. A törvény (2 §-a) rendelkezett arról is, hogy az általános rendezési terveket hat év alatt el kell készíteni. Csakhogy a háborús helyzet keresztül húzta ezt a törekvést. A törvény kijelölte az építésügyben eljáró hatóságokat. Nagyközségben, mint amilyen Ajka is volt, első fokon a járási a főszolgabíró, a másodfokon a megyei alispán kapott építésügyi hatásköröket. A törvény a nagyközségek számára nem írta elő a fejlesztési és a rendezési terv készítésének kötelezettségét. Felmerül a kérdés, akkor miért volt szükséges foglalkozni vele? A válasz két irányból is megfogalmazható, egyrészt a nagyközségek fejlesztési és rendezési célú feladatvégzése számára mintát adhatott, másrészt Ajka a törvény hatálya idején vált várossá. A városok számára, pedig kötelezővé váltak előírásai. Van még egy szempont, ugyanis Ajka 1940-ig tartó fejlődése felvet néhány problémát. Ilyen probléma volt az üveggyár községhez közeli telepítése, a vasútállomást a település központtal összekötő Hunyadi utca igénytelen építészeti kialakítása, a saroktelkek körüli zsúfolódások, a haránt irányú utak szűk keresztmetszete. Szakavatott kezek által készített rendezési tervek megléte esetében az említett anomáliákat minden bizonnyal elkerülhették volna. 2.22 A nagy gyárépítkezésektől az államosítások befejezéséig: 1940-1949 Gazdaság Korábban már foglalkoztam az ipartelepítés természetföldrajzi vonatkozásaival. Ebben a fejezetben az ipartelepítés telephelyelméleti tényezőit veszem szemügyre. „A telephelyelmélet a gazdálkodó egységek térbeli telepítésének és működésének törvényszerűségeivel foglalkozik... „a telephely a gazdasági tevékenységföldrajzi helye, a telephelyválasztás ennek a földrajzi helynek a kiválasztása,"H Ajkára az 1940-es évek elején két meghatározó ipari üzemet telepítettek, a timföldgyárat az alumíniumkohóval, valamint a hőerőművet. Az említett üzemekek telephelyválasztás szempontjából releváns tényezői a következők. 1. Mindegyik üzem, az energiatermelés, a timföldgyártás, és a kohászat nyersanyagigényes iparág. Esetükben „a nagy tömegű, olcsó nyersanyagok felhasz- 44 44 Illés, 2007. 21-22 55
