Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
Ajka építéstörténete A Templomdombnak a kezdetektől fogva szakrális funkciója volt. A protestáns egyházak épületei találtak itt helyet, bokros elrendezésben, a domb rétegvonalaihoz igazodva. A Templomdomb keleti lábánál, a Hősök tere körül világi funkciók települtek. A központi mag, - ahol az igazgatás, az oktatás és az üzleti világ épületei voltak megtalálhatók - az idők folyamán egy összetett utcarendszerré bővült, amely indult a Templomdombtól és elérkezett a vasútállomásig. Az említett bokros elrendezés nem egyedülálló Ajkán. A Kossuth utca bejárati szakaszán, tőle keletre állt egy a Templomdombnál alacsonyabb domb. Az itt felépült három porta épületei is bokros elrendezést formáltak. A dombot a Kossuth utca északi végén álló hosszú házgyári sávházak elhelyezése érdekében az 1960-as években elhordták. A telkek és beépítésük A település eredeti alapszövetét az utcára többé-kevésbé merőleges szalagtelkek adták. Az épületek a telken sorolva helyezkedtek el. Elől az utca felől, a lakóépület, majd a kamra, az istálló és végül a pajta. Az első udvart követte a gazdasági udvar, majd a veteményes és a gyümölcsös. A szalagtelkek méretei eltérőek voltak, nem utalnak tervezett állapotokra. Ajkán a parasztporták telekszélessége lehetővé tette a főépülettel ellentétes telekhatáron felépíteni a nyári konyhát. Az élőkért alkalmazása nem volt általános. Ez a fésűs beépítés a magyar falvak hagyományos beépítési módja. A település központjában az épületek egy részét az utcai fronton bővítették. Az így keletkezett hajlított házak differenciáltabb alaprajzai, vagy fokozottabb lakásigényeket szolgáltak, vagy az utcafronti épületbővítményben üzleteknek illetve műhelyeknek adtak helyet. A tetőzet gerince az utcára merőleges irányból átváltott utcával párhuzamosra. A beépítés hézagosán zártsorúvá közfunkciót ellátó néhány épület esetében vált. A polgárosodó funkció polgáriasabb épülettípust kívánt, jellemzően a Hősök tere, Széchenyi István utca, Tisza István utca és a Hunyadi János utca mentén. E három utca teremtett kapcsolatot a település központja és a vasútállomás között. A település központjában, az utcák találkozásánál sehol sem sikerült megoldani a sarok telkek problémáját. A hosszú szalagtelkeket, az utca menti hosszabb oldalukra merőlegesen, felosztották kisebb telkekre, ami a sarkok környékének a besűrűsödésével járt együtt. Jól nyomon követhető a folyamat a Kossuth utca és az Eötvös utca, valamint a Széchenyi utca és a Tisza István utca találkozásánál. Az ilyen telkek tulajdonosai általában már nem gazdálkodtak, feltehetően polgári foglalkozást űzhettek. A telkek funkcióváltására egyrészt a telkek szélességének csökkenéséből, másrészt az épület szélességének növekedéséből következtethetünk. A Hunyadi utca északi oldalán valamikor igen széles (40-60 m körüli) telkeket parcelláztak. Az így kialakult telkek beépítése változatosra sikeredett. 48
